1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bethlen István gróf

Parisban maradi, hogy a reparációs bizottságnak rendelkezésére álljon. A miniszt€Teln&knek Rómában, ahol az olasz kormány vendége volt, alkalma nyílott Mussolinit és De Stefani pénzügyminiszteri Magyarország helyzetéről a legteljesebb részletességgel és ismételten tájékoztatni s az olasz király és a pápa elölt is megjelenni, kitüntető és rendkívül szívélyes fogadtatásban volt része s az a szívélyes viszony, mely ina Olaszország és Magyarország közön fennáll, ezekben a napokban keletkezett. Az olasz sajtó, mig Bethlen Rómában volt. állandóan napirenden tartotta a magyar kérdési. Utalt a magyar és az olasz érdekek közösségére a szláv veszedelemmel szemben és az Idea Nazionale például azt irta egyik vezércikkében, hogy nemcsak Csonkamagyarországnak kell okvetlenül megadni azi a politikai és gazdasági segítségei, amelyre igényt emel, hanem garanciákkal kell gondoskodni ama magyarok nemzeti jövendőjéről is, akik a békeszerződés rendelkezései folytán idegen uralom alá kerültek. A Voce Republicana „Tisza II. a Roma" cimmel cikkezett a magyar kérdésről és fenntartás nélkül való elismeréssel hajolt meg a miniszterelnök diplomáciai tehetsége elölt. Közben Kállay is Rómába érkezett s az olasz kormánnyal való további tárgyalások során az a megállapodás jött léire, hogy Olaszország és Magyarország addig is, amig végleges kereskedelmi szerződés megkötésére kerülhet a sor, ideiglem egyezménnyel fogják szabályozni a két állam kereskedelmi és forgalmi viszonyait. A pénzügyminiszter 22-én Rómából újra Parisba utazott, Bethlen István gróf pedig Bécsen át, ahol meglátogatta Seypel kancellárt, visszatért Budapestre, ahová a rákövetkező napon érkezeti meg, azon napon, amelyen a reparációs bizottság meghozta döntését. A bizottság határozata ngy szólt, hogy „nem zárkózik el a zálogjog ideiglenes felfüggesztésére, mint a kölcsön garanciájára vonatkozó magyar kívánság elöl" s haladéktalanul bizottságot küld Magy

arországba, amely az ország pénzügyi és gazdasági helyzetét fogja tanulmány tárgyáva tenni. Egyúttal felszólította a bizottság Magyarországot, hogy a békeszerződésből folyó terheket rendszeresen fizesse és teljesítse a szerződés egyéb, nem pénzügyi természetű rendelkezéseit is. A reparáoios bizottság tehát elvetette az angol-olasz javaslatot, mely a zálogjogok azonnali felfüggesztését indítványozta ('s az elnök döntő szavazatával határozattá emelte Franciaország és a kisentente együttes indítványát, mely, bár szintén nem volt elutasító, még sem felelt ínég a magyar kormány kérelmének és intencióinak s a miniszterelnök, amint a határozat tudomására jutott, nyomban ki is jelentette, hogy terve sikere érdekében további lépések váltak szükségessé. Általános külpolitikai szempontból azon45