1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A legfőbb bíróságok vezetői - Ráth Zsigmond dr.

RÁTH ZSIGMOND DR. a kir. Kúria másodelnöke. A magyar kir. Kúria másodelnöke, 1859-ben Kisbárón, Somogy xármegyében született. Édesatyja a veszprémi püspöki uradalmak jószágkormányzója volt. A budapesti tudományegyetem jogi fakultásán végezte tanulmányait s 1879ben Budapesten kezdte meg birói pályafutását, mely majd két emberöltő érdemes munkássága után a magyar igazságszolgáltatás egyik legmagasabb! méltóságába emelte. Joggyakornok, később segédfogalmazó volt a budapesti kir. ítélőtáblánál s onnan nevezték ki 1886-ban a soproni kir. törvényszék birájává. Hat évi vidéki szolgálat után újra a fővárosba került s azt azóta ei sem hagyta, többé. Egyideig a pestvidéki törvényszék bírája, majd tanácselnöke volt s ettől kezdve pályája meredeken emelkedett ©gyre magasabbra. 1899-ben Ítélőtáblai biró, 1909-ben koironaügyószhelyettes s még ugyanebben az esztendőben kir. táblai tanácselnök. 1917-ben kir. kúriai tanácselnök, 1918-bau pedig a kir. Kúria másodelnöke lett. Ezt az állást tölti be ma is n magyar jogászvilág mély tiszteletétől övezetten s efz állásánál fogva tagja az országgyűlés felsőházának. Az Úgynevezett „nagy birák" sorában emlegetik; minden tárgyalása egy-egy eseménye a magyar juáikaturának. A Kúria I. büntető tanácsának élén ö tárgyalja a sajtó- s a politikai természetű bünpereket. Annak idején a budapesti kir. Ítélőtáblán ö tárgyalta a hires Dósy—Lükács-bünpert s a frankba misitók (bünpöre 1926 őszén az ö elnöklete alatt tartott kúriai tárgyaláson dőlt el végső fokon. Az ítélet, melyet tanácsa e perben mondót!, klasszikus jogászi munka. A béke éveiben gyakrabban emlegették mint igazságügyminiszter-jelöltet, ö azonban, aki mint biró sohasem foglalkozott politikával, következetesen kitért minden politikai szereplés előtt. Hivatalánál fogva tagja volt a régi főrendiháznak is, de annak csak legutolsó, történelmi nevezetességű ülésén vett részt. 1924-ben a kormányzó a nagyméltóságú címmel tüntette ki. 373