1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A legfőbb bíróságok vezetői - Wlassics Gyula báró

WLASSICS GYULA BÁRÓ a kir. közigazgatási bíróság elnöke. 1852 március 17-én született Zalaegerszegen. Tanulmányait Nagykanizsán, Budapesten és Bécsben végezte. Ügyvédi oklevelet szerzett s elö'bb a törvényszéknél, a királyi táblánál, később az igazságügyminisztériumban működött. A kodifikatorius osztályban hamarosan feltűnt. Részt vett a bűnvádi eljárási törvény megalkotásában, majd ö kószifcetite elő a királyi táblai és birói szervezeti törvényeket valamint sok egyéb törvénytervezetet. Előbb főügyész volt, 1891-ben pedig egyetemi tanárrá nevezték ki. Könyvei, tanulmányai, cikkei, törvény előkészít ö és magyarázó működése már ekkor az ország legelső jogászai közé emelték. 1892-ben lett szabadelvüpárti programmal képviselő Csáktornyán. Különösen az egyházpolitikai viták alatt tűnt fel, mint a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat előadója; előadói beszédéi a legkiválóbb és legszebb magyar szónoklatok egyikének tartják. Körülbelül ebben az időben jelent meg előbb a „Bünkisérlet és bevégzett bűncselekmény" cimü, majd a „Tettesség és részesség tana" cimü hétkötetes munkája, amelyet az Akadémia kitüntetett s amelyhez fogható kiváló büntetőjogi monográfia alig jelent még meg magyar nyelven. ö Irta a rilágnirü Strafgesetzgebiing der Gegenwart c. munkába a magyar büntetőjogi részt és „Hazánk és a büntetőjog fejlődése" cimü nagy tanulmánya több európai nyelven is megjelent. Könyvet irt Deákról és ö rendezte sajtó alá Deák Ferenc munkáit is. Több könyve és tanulmánya jelent meg francia nyelven is. A Magyar Tudományos Akadémia már 1885-ben levelező tagjává választotta, később rendes tagjává, másodelnökévé s az igazgatótanács tagjává. Bánffy Dezső 1895-ben vallás- és közoktatásügyi miniszterré neveztette ki. Az egyházpolitikai javaslatoknak az ö tárcáját illető részei alatta emelkedtek törvényerőre. Kiváló szónoki tehetségről tett tanúságot e nagy vitákban. Csáktornya négy izben választotta képviselőjévé, 1905-ben pedig Pécs város képviselője lett. A Széli-kabinet l»en és az első Khuen-korniányban is miniszter volt, 1905-ben kilencévi minisz374