1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Herrmann Miksa dr.

hívására több előadást, tartott Németország legkiválóbb szakembereinek társaságában. Kiváló szaktudását idevágó kormányzati kérdések megoldásánál is számos izben igénybe vették. A szakirodalom terén rendkívül sokat dolgozott. Igen sok tudományos értekezést irt a magyar, osztrálk és német szakfolyóiratokba; a Magyar ,Mérnök- és Épitészegylet Közlönyének rendes munkatársa volt. Ez utóbbiban jelentek meg külföldi tanulmányútjainak eredményeként irt értekezései is. Nevezetesebb munkái: Gépelemek; iSzénellátásunk problémái (1923); Bevezetés a gépek szerkesztést a uá ha. Ezj a munkáját a Magyar Mérnök- és Épitészegylet 1924 ben aranyéremmel tüntette ki. Nagyszabású munkássága kiterjedt az ország közgazdasági és társadalmi életére is. 1923-ban a Mérnök- ós Épitészegylet elnökévé választotta. 1924-ben ipedig nagynevű elődjének, Zielinszky Szilárd műegyetemi ta'nárnak halála után, a Mérnöki Kamara elnöke lett. Tagja volt a Középitési (tanácsnak s laz Országos Közlekedési Bizottságnak. Az első nemzetgyűlésnek a sajószentpéteri kerület kereszténypárti mandátumával volt tagja s mindjárt első beszédével — a borsodi barnaszénmedence kisebb bányáinak érdekében emelt szót — feltűnést keltett, ö referálta a földgáz és petróleumszerzödésröl készült törvényjavaslatot, (amellyel a Teleki-kormány a földgázra és petróleumra vonatkozó

1 ikutatási Jogot az ország bizonyos vidékein egy angol csoportnak engedte át) s előadója volt minden bányászati vonatkozású törvényjavaslatnak is. A második nemzetgyülésbe'n is a ,sa jószent péteri kerületet képviselte most niár mint az egységespárt tagja, amelyhez mindjárt annak megalakulása után csatlakozott. Kezdettől fogva előadója volt a kereskedelmi tárca 'költségvetésének s számos közgazdasági vonatkozású javaslatnak, többek között ia mérnöki rendtartásról s a mérnöki kamaráról szóló javaslatnak is, melynek megalkotása körül egyébként is 'nagy érdemeiket szerzett. 1926 október 15-én, a Bethlen-kormáfny rekonstrukciója alkalmával, a kormányzó kereskedelmi miniszterré nevezte ki. Herrmann éppen Svájcban tartózkodóit s mikor kinevezése után hazajött, rendkívüli érdeklődés fordult feléje, mert kivétel nélkül mindenütt az a nézet uralkodott, hogy Bethlen István gróf milniszterelnök szerencsés kézzel választott, amikor őt állította a kereskedelmi tárca élére. I'rograminjn, nmelvH először a Pestéi Lioyd hasábjain fejtett ki, felöleli külkereskedelmi mérlegünk feljavítását, az úthálózat kiépítését, a vil lamos eriiátvitel problémájának megoldását, a légiforgalom 'kifejlesztését, az államvasutak rekonstrukcióját, külkereske138