1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Héjj Imre dr.

delmi viszonyainknak minden számbajövö relációban való sza­bályozását, iparunk és kereskedelmünk erőteljes támogatását, régibb 'keletű gazdasági vonatkozású törvényeink reformját egyaránt s entaek a programmal megvalósításához niindjárt hi­vatalibalépése után teljes erővel fogott hozzá. Már az 1927—28. évi költségvetés bizottsági tárgyalása során bejelentette, íhogy kidolgoztatta útépítési programmját, mely szerint a kormány öt lesztendö alatt 800 kilométernyi automobilutat építtet a leg­modernebb építési módszerek alkalmazásával. Ismertette az intézkedéseket, amelyeket a külkereskedelmi mérlegünk ,pasz­szivitását oly erősen befolyásoló óriási fabehozatal csökken­tése érdekében tett s közölte, hogy a villamos erőátvitel prob­íómájának megoldásához a Talbot-féle központi erőtelep fel­építésével s illetve a budapest-íhegyeshálomi vasútvonal villa­mosításával fog hozzá. A Talbot-szerzödés sok port felvert ügyéről már ezt megelőzőéin nyilatkozott a képviselőházban, kifejtve azokat a fontos gazdasági meggondolásokat, amelyek arra indították, hogy a tervezett villamosközpont felállításához hozzájáruljon. 1926-ban három mandátumot is kapott. Egyhangúan vá­lasztották meg régi kerületében, Sajószentpéteren, mint az egy­ségespárt listavezetője győzött a pestkörnyéki kerületben és el­hódította Sopront a szociáldemokratáktól, akiknek jelöltjét, Hebelt Edét, mintegy hétezer szóval szorította kisebbségbe. Sop­ron mandátumát tartotta meg. HÉJJ IMRE DR. (Balatonfüred.) 1884 augusztus 8-án született Buda­pesten. Fővárosi ügyvéd. Középiskoláit Budapesten végezte, Péterfy Jenőnek és Riedl Frigyesnek volt a tanítványa. Főiskolai tanulmányait a budapesti egyetemen folytatta. Már jogászkorá­ban élénk részt vett a szövetkezeti moz­galmakban s a Széchenyi-Szövetség egyik alapitója volt. Ebben az időben több propagandnröpiratot irt. 1911-ben ügyvédi diploin.it nyeri B irodáját a fő­városban nyitotta rneg. 1915-hcn ön­ként bevonult katonának s 1918 október végéig a harctéren volt, ahol több kitün­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom