1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Gratz Gusztáv dr.

A vármegyei törvényhatósági bizottság tagja és a 80-as évek óta igen tevékeny részt vesz a megyei életben. 1884 óta a lótenyésztési bizottság elnöke, a vármegyei közigazgatási bizottságnak pedig több mint 40 év óta tagja. A második nemzetgyűlési választások alkalmával mint az egységespárt hivatalos jelöltje Kapott mandatumol Tiszafüreden. 1926-ban egyhangúlag választotta meg régi kerülete, minthogy ellenjelöltje, Kollmann Dezső, nem tudta a kellöszámu ajánlatokat, beszerezni. A képviselőház megalakulásakor annak korelnöki tisztségéi látta el. GRATZ GUSZTÁV DR. (Bonyhád.) Régi pozsonyi származású családból született 1875 március 30-án a szepességi Grölnicbányán. Édesapja evangélikus lelkész volt, akinek ősei a XV. századi elején Németországból vándoroltak be az országba. Iglón, Kolozsvárt és az erdélyi Besztercén végezte középiskolai tanulmányait, amelyeknek befejeztével a kolozsvári majd a budapesti egyetemen volt a jogi fakultás hallgatója. A budapesti egyetemen avatták a jog- és államtudományok doktorává. Mint az egyetemi kör elnöke vett részt tanulmányai évei alatt a főiskolai ifjúság mozgalmaiban. Akkoriban voltak napirenden az egyházpolitikai kérdések s ö egy vezére volt a szabadelvű ifjúságnak. Hajlamai a publicisztikához vonzották s már 1896-ban a Pester Lloyd kötelékében dolgozott mint lapjának parlamenti Ős politikai tudósitója. 1902-ig volt a Pester Lloyd szerkesztőségének tagja. Ez időtől kezdve az akkoriban alapítóit nagy bécsi napilapnak, a .,Zoit"-nak, volt éveken át budapesti levelezője, miután mái- IB99 óla mint magyarországi tudósító dolgozott a Kölniselie Zeitungnak. Utóbb a bécsi Neue IVeie Presse budapesti szerkesztője lett. 1899-ben ö alapította a Huszadik Század című szociálpolitikai folyóiratot, amelynek, mint a társadalomtudomány akkori egyetlen magyar művelőjének, rendkívüli tekintélye volt. Ez a folyóirat, mely a háború idején szűnt meg és utóbb túlzón radikális irányba terelte a magyar szociológiát, virágzásának éveiben maga köré csoport tsitotta az összes számottevő magyar szoeiulógiHokat és közgazdászokat. (Irat/, a Huszadik Század 120