1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Gratz Gusztáv dr.
kehelében a liberális irányzatot képviselte és sokszor élesen szegült ellene a felülkerekedni kezdő szocialista áramlatnak. 1905-ben része volt a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének megalapításában. Később ennek az egyesületnek főtitkára lett s mint ilyen szerzett nagy érdemeket a szociálpolitika iránt való érdeklődés felkeltésében. Az 1906. évi országgyűlési választások alkalmával az erdélyi ujogyházi kerület pártonkívüli programmal országgyűlési képviselőjévé választotta meg. A választások után belépett az Andrássy Gyula gróf vezetése alatt álló alkotmány pártba e entíek volt tagja mandátuma lejártáig. 1911-től kezdve ügyvezető igazgatója volt a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének s ebből az állásából hivta el a háború alatt, 1917-ben, Czernin gróf akkori közös külügyminiszter, a volt cs. és kir. külügyminisztérium kereskedelem-politikai osztályának élére osztályfőnöki rangban. E minőségében vett részt a breszt-litowski orosz és a bukaresti román béketárgyalásokon s ugyancsak ez állásából kifolyóan vezette ezidötájt azokat a tárgyalásokat, amelyek Ausztria-Magyarország és Németország, a lm rom ország gazdasági közeledése tárgyában folytak. Közben 1917-ben a rövidéletű Esterházy-kormány pénzügyminisztere volt. Kinevezésekor valóságos belső titkos tanácsos lett és 1918-ban Károly király a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. Az Esterházy-kormúny lemondása után visszatért Bécsbe a külügyminisztériumba s ott élte át a forradalmi időket, eleintén teljes visszavonultságban, később, már a proletárdiktatúra idején, mint egyik vezetője a Bethlen István gróf alatt működő ellenforradalmi komiténak. Az ellenforradalom győzelme után magyar követ volt Bélesben, az első, aki az alkotmányosság helyreállta után az önálló Magyarországot a bankgassei Magyar Házban az osztrák kormánynál képviselte. 1921 január 17-én a kormányzó a második Teleki-kormány külügyminiszterévé nevezte ki. Ezzel a kinevezéssel gazdasági szakférfiú került a külügyminisztérium élén 1 , aminek politikai jelentősége csakhamar megmutatkozott. Akkoriban az ország külpolitikailag teljesen el volt szigetelve, a kisantant ereje teljében vasgyüriiként vette körül s Gratz ebben a szituációban azt tekintette legfőbb feladatának, hogy a gazdasági életen át üssön rést az ellenséges .gvüriin. Gazdasági tárgyalásokat kezdett tehát a szomszédos államokkal s ennek a munkájának jelentékeny etappja volt az a találkozó, mely a Lajta melleiti Bruekban, lehal semleges osztrák területen, egyfelől Teleki Pál gróf akkori magyar miniszterelnök és Gratz Gusztáv, másfelől Bones csehszlovák külügyminiszter 121
