1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Apponyi Albert gróf
foglalt katonai követelései mellett. Az obsírukció folyj tovább Kimen másodszori lemondásáig s mikor most már a szabadelvű: pártnak is állási kellett foglalnia katonai kérdésekben, a párt. uj katonai programmjának megalkotására kiküldött kilences bizottságnak Apponyi is tagja lett. Apponyi az ellenzék felé hajlott. Álláspontját nem sikerült ugyan érvényesíteni; de mégis bennmaradj a szabadelvű pártban, egészen addig, amig nyilvánvalóvá nem vált, hogy katonai követelései! ebben a pártban meg nem valósithatja. Kilépési szándékát a többség által elhatározott párhuzamos idések. amelyek az obstrukció erőszakos letöréséi célozták, érlelték meg. November 26-án kilépett a pártból, az elnökségről már előbb, november 3-án mondott le. (Utóda I'erezel Dezső lett.) Vele mentek a volt nemzeti pán tagjai, akikkel most újból megalakította a nemzeti pártot. Ez a párt <;7-es volt, de különösen a katonai kérdésben erősen közeledett a függetlenségi párthoz s a Tisza István tervezte házszabályszignrilás kérdésé, ben is magáévá tette a függetlenségi álláspontot, mely a házszabály revizió.iát a választójog lényeges kiterjesztéséve] hozta junktimba. Az ellenzék támadásának Apponyi voli a vezére s ö voll az. aki 1904 november 18-án az egész ellenzék nevében kijelentene, hogy a többség által kierőszakolt házszabályreviziót sohasem fogja elismerni. Ezt követte este az éml< l'erczel-féle zsebkendöszavazás. Apponyi belépeti az ellenzéki perébe s folytatta a harcot, a kormány pedig darabontokai szerződtetett a lex Dániel védelmére. Az ellenzék azonban mber l'>-án kiverte az őrséget és szétrombolta az üléstermet. Tisza házfeloszlatással akart felelni. Apponyi az 1867 évi X. t.-e.-re hivatkozott, mely tiltja az országgyűlés feloszlatását a jövő évi budgei megszavazása előtt, s mivel Tisza, a házat mégis feloszlatta, végkép csalódva a 67-es elvekben, még az év végén bevonult a függetlenségi pártba s az 1905 január 26-áo megejteti általános választásokon <"> vezette a választási hadjáratot, mely a függetlenségi párt, Illetve a koalició szenzációs győzelmével végződött. A többséggé váll ellenzék azonban még nem VOli ..korinai a közvetítő kísérletek (Andrássy, Szögyéuy-Marieh. Széli, Burián, Lukács László kUérleloi) eredménytelenek maradtak. Jön a Fejérváry-kormány s ezzel az anarchia teljessé vált. Szeptember 28-án a király meghívta az> ellenzéki koalíció vezéreit, köztük \ppon\il , aki a ,,nemzeti eb lenállás" vezére volt és aki, hogy Kristófl'v (erveit ellensúlyozza, a választójog széleskörű kiterjesztése mellen is állási foglalt. 1906 ápril végre létrejött a korona > ilició között a katonai kérdés kikap ..I az úgynevezett ..paktum" 12
