1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Apponyi Albert gróf

április 9-én Wekerle elnöklete aiatl kinevezett kormányban A.pponyi a kultusztárcát vállalta. 1910 január L7-ig, a kabinet le mondásáig volt tagja a kormánynak.'Miniszterségéhez fűződnek a néptánitók fizetésrendezéséröl, az állami és nem állami iskolák jogviszonyainak szabályozásáról, az ingyenes népoktatásról s a lelkészi kongrnáról szóló törvények. AS katolikus autonómiáról, a gazdasági népoktatásról, a középiskolák s az temj oktatás reformjáról szóló javaslatait a képviselőház a bankkérdés körül 1909-ben kitört válság miatt már nem tárgyalhatta le. A koalíció bukása után, mikor a függetlenségi pán kettészakadt, n Kossuth-pártboz csatlakozott s mint ennek I kapott újra mand&tumoj régi kerületében; Jászberényben, az 1910 júniusában lefolyt választásokon. A Kpssuth-párt élén vett most részi az ellenzék faarcaiban, amelyek az akkori kormányzati eszközök mellett bizony nem lélekemelő jelenetekhez vezetlek a képviselőházban. KOÉ Ferenc" 1914-ben bekövetkezett halála után ö lett a párt elnöke. A háború kitörésekor ellenzék és kormány a legélesebb harcban állottak egymással. Most ia Apponyi volt az, aki a pártok kibékülését kezdeményezte, hogy a válaszfalak ledöntésével az egész közvélemény egységesen álljon a kormán; mögött az országra kényszerűét! harcban. Ez volt a magyar parlament második treuge dei-jo, mely az ö nevéhez fűződik. A treuga dei 1916-ig tartott. Ekkor az ellenzék, látva azokat a nagy hibákat, amelyek a külügy* ladügyek vezetése körül történtek, azt követelte, hogy ez Ügyek vitelére neki fokozottabb befolyás engedtessék. A király és a kormány hozzájárultak ebhez a követeléshez és az ellenzék Apponyit. Aftdrássyt és Rakovszky István! küldte ki az ellenőrző bizottságába. Az akkori kuliig taszter, Burián István báró, azonban oly visszautasitóan viselkedett a bizottsággal szemben, amikor az Bécsben megjelent, hogy mind a hárman a képviselőház nyili. ülésén lemondottak megbízatásukról. A harc a képviselőházban most a választójog körül folyt. Apponyi egyike volt az elsőknek, aki a nagy véráldozatok ntán, amelyeket a magyar nép a háborúban hozott a választójog demokratikus kiterjesztésé! követelte. Tisza isi i miniszterelnök nem engedett, de mikor l'.il? áprilisában megjelent a király kézirata a választójog tárgyában, Tisza pozíciója megrendült és hamarosan távozni volt kénytelen. Az utána következő Bsterházy-kormányban, majd a kér háborúé Wekerle-kormányban Appomi kultuszminiszter lett. Váz8onyi

J val együtt távozott a kormányból 1918-ban. nyár derekán. \ Károlyi-rezsim idején teljesen visszavonni) a közeledői, a diktatúra elől pedig menekülni volt kénytelen. A vörösök nem 13