1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Drozdy Győző

22G munkásságot fejtett ki a közgazdasági szaklapokban, a Pesti Tőzsde, Magyar Tőzsde, A Pénz és a Magyar Pénzügy-ben. Tagja az Országos Kaszinó-nak stb. A nemzetgyűlésbe az enyingi kerület választotta be a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári párt programmjával 4758 választó ajánlása alapján 5821 szavazattal, 154 abszolút szótöbbséggel Kovács J. István (kp.) és Kenessey Pongrác (kp.) jelöltekkel szemben. Előbbi 2297, utóbbi 3370 szavazatot kapott. Az új nemzetgyűlés egyik korjegyzője volt. Mandátumát megpeticionálták. A nemzetgyűlésen csak gazdasági és pénzügyi kérdésekkel kíván foglalkozni. A közgazdasági bizottság jegyzője, tagja a számvizsgáló és a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Drozdy Győző (Kiskomárom, lib. ell.) 1885-ben született a hontmegyei Bajtán. Római kath., nős lapszerkesztő. Atyja kántortanító volt. Elemi iskoláit, az alsó reáliskolát és a tanítóképezdét is Esztergomban végezte. Budapesten a gyógypedagógiai szaktanfolyamot hallgatta. Tanítói és pedagógiai szaktanári oklevele van. Az 'önkéntesi évét Bécsben szolgálta le, megfordult Romániában és Németországban is. Már fiatal korában résztvett a budapesti tantestület mozgalmaiban. 24 éves korában a székesfővárosi tantestület igazgatósági tagjává választották. Ekkor indította meg Kultúra című lapját, mely radikális pedagógiai irányban haladt. Később elhatározta, hogy iparos lesz. Először egy kisebb nyomdát, Magyarország legrégibb nyomdáját, a Bagó Márton és Fia cégét vette meg, majd amikor tekintélyesebb családi örökséghez jutott, megalapította a „Helios Sajtóipari Üzem"-et. Több könyve jelent meg. Az elsőt még önkéntes korában írta A hadsereg analfabétái címmel, majd a Versek című verseskönyve, Kincses könyv, írás a leánynak és Pán halála című drámai költeménye jelent meg. Pedagógiai szaklapokban számos cikket írt a beszédhibások oktatásáról. Tagja a Társadalomtudományi Társulat-nak, a Gyermektanulmányi Társaság-nak, igazgatósági tagja az Egyesült Faipari Rt.-nak, igazgatója a Magyar Ugar Rt.-nak és a Melczer Vilmos Kefegyár Rt.-nak. 1917-ben, amikor a Függetlenségi* és 48-as párt kettészakadt, az Országos 48-as Bizony-pártnak titkára