1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - pozsonyi Eckhardt Tibor dr.

*v 227 lett. Amikor a forradalom kitört és a Bizony-párt a gróf Károlyi Mihály vezetése alatt álló párttal egyesült, a Károlyi-párt titkára lett. 1918 decemberében otthagyta a Károlyi-pártot és nagyatádi Szabó István pártjához csatlakozott. A kommunizmus alatt több eló'adást tartott és emiatt izgatási pörbe fogták, a törvényszék azonban felmentette. 1920 október elején a kormánypártból az ellenzéki padokba vonult és Rassay Károly-al együtt megalapította a Független Kisgazda és Fölmívespártot. A nemzetgyűlésbe a Független Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programmjával a kiskomáromi kerület választotta be körülbelül 3650 szavazattal Mayer György (kp.) 1800 szavazatával szemben. Fellépett régi kerületében Pacsán is, de itt, bár verhetetlennek tartották, Bartos János (Ker. Nemz. Egyesülés-párti) kibuktatta. A nemzetgyűlésen a földbirtokreform, az adóügyi közigazgatás megváltoztatása, a közoktatás és a közszabadságok érdekében kíván működni. A közoktatási bizottság tagja. pozsonyi Eckhardt Tibor dr. (Dorózsma, kp.) 1888-ban született Makón. Róm. kath., nőtlen, miniszteri tanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője. Atyja csanádmegyei földbirtokos volt. Az elemi iskolát magánúton a szülői házban, a főgimnáziumot Budapesten végezte, azután a berlini, párisi és budapesti tudományegyetemek jogi fakultásának hallgatója volt. Budapesten tette le 1908-ban az államtudományi doktorátust. A doktori diploma megszerzése után Csanád vármegyében tiszteletbeli szolgabíró lett, majd pár hétre rá kinevezték a belügyminisztériumba segédíogalmazónak, azonban mint főispáni titkár továbbra is Csanád vármegyében maradt. 1913-ban berendelték a belügyminisztériumba, %

ahol a háború kitöréséig a vármegyei osztályban teljesített szolgálatot. A háború kitörésekor Betegh Miklós erdélyi kormánybiztos mellé osztották be szolgálattételre és ott maradt a kormánybiztosság megszűnéséig. Ekkor Torda-Aranyos vármegye alsójárai járásának főszolgabírójává választották meg. Ezt az állását betöltötte mindaddig, amíg a románok Erdélyt meg nem szállták. A forradalom kitörésekor a rend fenntartása céljából karhatalmat szervezett és mint ennek parancsnoka a 15*