1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szabó József

386 Szabó József. (Budapest III., ker. ell.) 1889-ben született Budapesten. Szüleit öt éves korában elvesztette és mint árva gyerek a főváros és a rokonok anyagi támogatásával végezte el az elemi iskola hat osztályát. Ekkor további anyagi segítség hijján tizenkét éves kolrában cipöfelsörész-készito tanoncnak állott be és saját keze munkájával tartotta fenn önmagát. Még mint tanonc került az akkor megindult keresztényszocialista munkásmozgalomba és már 1907-ben, tehát 18 éves korában mint szakszervezeti elnök vett részt a keresztényszocialista munkásság küzdelmeiben. 1910 március havában á keresztényszocialista szövetség akkori elnöke, G-iessVein Sándor Szabadkára küldte öt kerületi titkárnak, ahol á keresztényszocialista mozgalom megszervezésén fáradozott s a Bácskai Napló-nok volt a munkatársa. Egy évvel később a megüresedett "pécsi kerületi titkárságot) vette át és négy éven keresztül szorgalmas munkával megteremtette Pécsett Magvarország legerősebb keresztényszocialista szervezetét. Szorgalmas munkatársa és cikkírója volt a Dunántúl és a Pécsi Ujlap c. napilapoknak. ( valamint az Igaz Szó akkori fővárosi keresztényszocialista lapnak. Közben magánszorgalommal elvégezte középiskolai tanulmányait. A háboiru öt is a harctérre szólította. Először a szerb, majd az orosz frontra került, ahonnan sulvos betegséggel került haza. 1918 őszén szerélt le és a fővárosi keresztényszocialista mozgalom élére állt. A forradalmakban erős küzdelmet folytatott ugy a szociáldemokraták, mint a kommunisták ellen. A forradalommal szemben szervezett Ébredő Magyarok Egyesületének vezetötagja és a Gólyavárban rendezett emlékezetes nagygyűléseknek mindkét esetben elnöke és hivatalos szónoka volt. A kommün bukása után ismét azonnal ihoizzálátcét* a (keresztényszocialista munkasszerveztetek újjáépítéséhez és mint a szervezeti központ főtitkára az 1920-iki nemzetgyűlési választásokon Budapest XXIIÍ választókerülete (Kőbánya) képviselőjévé választotta. A nemzetgyűlésen főképpen a munkáskérdésekkel foglalkozott és mély szociális érzéstől áthatott beszédeivel vonta magára a figyelmet. Különösen feltűnt a kormánnyal szemben tanúsított erőteljes i fellépésével amikor az akkori kormány' az ellátatlanok kenyérfejadagiát 4 kg-ban