1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Szabó Sándor

387 kivánta megállapítani és Szabó József a Ház asztalára helyezte a 4 kg. fejadagból elöállitható kenyérmennyiséget. Felszólalt ismételten a munkanélküliség megszüntetése s a munkásbiztositás rendezése érdekében és mindig védelmére kelt a nemzetgyűlésen a munkásság bérmozgalmainak. Sürgette a kislakások épitését,. a földmunkások ellátását, követelte a forgalmi adó eltörlését. Az ipartörvény és a tisztviselők fizetésrendezésének tárgyalásánál' ismételten felszólalt a kisiparosok, a segédek és a tisztviselők érdekében. A szerb megszállás alatt volt területek felszabadulása alkalmával a kormány Pécs szab. kir. város miniszteri biztosává nevezte ki, ahol a munkásság érdekében való tevékenysége általános megelégedést váltott ki. Tagja volt a nemzetgyűlés munkásügyi, kérvényügyi és naplóbiráló bizottságának. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsági tagja A törvényhatósági közgyűléseken ugyancsak szociális és gazdasági irányú felszólalásaival vonta magára figyelmét. A mostani választásokon a budapesti III. (déli) választókerület választotta meg keresztényszocialista programmal. A munkaügyi, közgazdasági és kérvényi bizottság tagja. Főképpen szociálpolitikai és közgazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. Tagja a közgazdasági, kérvényi és munkásügyi bizottságnak. Az uj nemzetgyűlés körjegyzője volt. Dr. Szabó Sándor. (Tiszalök, kp.) 1887-ben született a szabolcsvármegyei Prügyön. Református, nős. Atyja kisbirtokos. Elemi iskoláit a prügyi elemi iskolában, középiskoláit a sárospataki református kollégiumban és a rozsnyói ág. ev. főgimnáziumban végezte. Az érettségi vizsga után egy évig a prügyi körjegyzőségnél volt jegyzögyakornok, ahonnan a budapesti községi közigazgatási tanfolyamra ment, ahol az egyéves tanfolyam elvégzésével áégyzöi oklevelet szer>zeít. Mint okleveles jegyző, segódjegyzöként működött a somogyvármegyei lengveltóti-i körjegyzőségnél, innen a prügyi körjegyzőségnél rendszeresített segédjegyzöi állásra választatván meg, ezen állásában mintegy három évet töltött el, azután pedig beiratkozott a budapesti -tudományegyetem jogi fakultására és itt 1912-ben államtudományi doktorrá, 1914-ben jogtudományi doktorrá avat25*