1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - rozsnyói Pekár Gyula dr.

344 krata párt vezetőségébe. A budapesti kir. ítélőtábla 1905ben rágalmazásért 12 napi fogházra Ítélte. 1915-ben a büntető törvényszék ismét felelősségre vonta a Hangya szövetkezet ellen elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A kommün alatt s a kommünt közvetlenül követő első napokban jelentős politikai szerepe volt és mivel a miniszterelnöki hatalmat tartotta kezében, nagy része volt abban, hogy Kun Béláék idejében meg tudtak szökni az országból. Ezért 1920-ban a büntetötörvényszék ellene és Peyer Károly ellen Kun Béla és társai szökésének elősegítése miatt bűnpártolás vétsége címén, eljárást is indított, mely még ma is folyamatban van. Résztvett a Clark-féle tárgyalásokban is. majd külföldre menekült s részben Bécsben, részben pedig Radegundban tartózkodott 1921-ben visszatért Magyarországba. A mostani nemzetgyűlésbe PMffy Dániellel (kp.) szemben Szeged város II. kerülete és Budapest I. kerülete küldte be, utóbbi lajstromos, titkos választás utján, a Szociáldemokrata párt programmjával. A két mandátum közül a szegedit tartotta meg s a budapestiről lemondott. Szegedi mandátumát azonban megpeticionálták. A külügyi és közgazdasági bizottság tagja. A 'szociáldemokrata parlamenti frakció ötös intézőbizottságának tagja, rozsnyói Pékár Gyula dr. (Kecskemét L, kp.) 1867-ben született Debrecenben. Evangélikus, nős, iró, volt miniszter. Atyja mérnök és bankigazgató volt. A középiskola alsó osztályait a debreceni k<ollegium és a budapesti református főgimnázium, a gimnázium felső osztályait a ,,Boston Latin Shool"-ban, Amerikában végezte el. Festőnek készült, de később a jogra iratkozott be. Két évig a bécsi egyetem jogi fakultásának; hallgatója volt, ahol szigorlatot is tett. A harmadik és a negyedik évet a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán hallgatta és itt szerezte meg a jogi doktorátust. 1893—1897-ig a párisi „Sorbonne College de Francé", az „Ecole du Louvre" és az „Ecole des Beaux Árts" hallgatója volt s e főiskolákon etikai, történeti és humanista tanulmányokat végzett. Ezután hosszabb tanulmányútra indult és megfordult Északamerikában, Angliában, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Németországban,