1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Benedek János

203 budai I. kerületben a Keresztény Egység Tábora pártjának programmjával választották meg lajstromos választással. Fővárosi bizottsági tag, a külügyi, a közgazdasági és a munkásügyi bizottság tagja. Dr. Benedek János (Budapest L, lib. ell.) 1883-ban született Nyírbalkányban. Középiskolai tanulmányait Hajdúböszörményben, Debreczenben és Iglón, az egyetemet pedig Budapesten végezte. Mint jogász a Kereskedő Ifjak Társulatának titkára voit. Tanulmányainak befejezése után budapesti lapoknál dolgozott és kiváltképpen a szépirodalom terén működött. Számos költeményt írta „Vasárnapi Újság "-ha és a többi fővárosi szépirodalmi lapba. Ifjúkori műveiből ki is adott egy gyűjteményt, melyet a kritika általános elismeréssel fogadott. Az ügyvédi vizsga letétele után mind kevesebbet foglalkozott az irodalommal, de Debreczenben az ügyvédsége mellett a Debreczen cimű függetlenségi lapot szerkesztette ^ az ottani „Csokonai-kör" titkára volt. Kiadott egy politikai tendenciájú verskötetet is Tábortüzek címmel. 1904-ben a vasúti sztrájk miatt perbe fogott tisztviselők egyikét ő védte. 1901 óta Hajdúböszörmény városát képviseli az országgyűlésen. Jelenleg ügyvédi irodája van a fővárosban. Egy ideig az Üstökös főszerkesztője és az Egyetértés politikai főmunkatársa volt. Elnöke a fővárosi jótékony asztaltársaságok központjának s a III. kerületi Demokrata Körnek. A Ház többizben jegyzőjévé választotta. 1907 januárjában kilépett a Függetlenségi Pártból, mert a pártértekezlet összeférhetetlennek mondotta a fővárosi Demokrata Pártban való tagságát. Ezt a határozatot a Függetlenségi Párt később visszavonta s így újra visszatért a Függetlenségi Pártkörbe, ahol mindvégig megmaradt Károlyi és Apponyi kilépése után is, amikor a megmaradt függetlenségi „anya"-pártiak Bizony Ákost választották elnöküknek. A forradalom kitörése után teljesen visszavonult a politikától és nem vett részt a politikai életben egészen Pető Sándor haláláig, amikor Vázsonyi meghívására elfogadta a fővárosi X. kerület jelöltségét, ahol meg is választották. így lett tagja az első nemzetgyűlésnek. A mostani nemzetgyű-