1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Baross János dr.

195 beiiusi Baross János dr. (Pilisvörösvár, pk.) 1875-ben született Pilisszántón, Pest vármegyében. Róm. katb., nős, földbirtokos, fővárosi ügyvéd. Elemi iskoláit Pilisszántón, a gimnáziumot Esztergomban, a jogot pedig a budapesti tudományegyetemen végezte el, ahol jogi és államtudományi doktorrá avatták, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Már húsz éves korában Pest, később Torontál vármegye szolgabírája volt. A megyei szolgálattól azonban rövid idő múlva búcsúzott, mert előbb az Országos Statisztikai Hivatalba, később a kereskedelemügyi minisztériumba nevezték ki segédfogalmazónak. Két éven át, 1909-ben és 1910-ben a budapesti tudományegyetemen, mint magántanár az agrárpolitikából tartott előadásokat. Beutazta egész Európát és a tudományos irodalomban nagy és komoly munkásságot fejtett ki. Az agrár öröklési jog, Az öröklési jog kérdései, Hitbizományok reformja és Az idegenek birtokszerzése című munkái szakirodalmunknak megbecsülhetetlen forrásai. Az öröklési jog kérdéseiben a polgári törvénykönyv tervezetét tárgyalta agrárjogi szempontból. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1900-ban a kebelében alakított kodifikációnális bizottság általános előadójául kérte fel, s mint ilyet 1900 nyarán kiküldte hosszabb időre Németországba a parasztbirtokok öröklési jogának (Anerbenrecht) tanulmányozására. Hosszú időn át volt a Magyarország és Hazánk vezércikkírója. Számos tudományos értekezésen kívül sok röpiratot is írt közérdekű, politikai és gazdasági kérdésekről. A választójog nemzeti reformja tárgyában 1910 márciusában tartott országos gyűlésnek előadója volt. Ezen a gyűlésen előterjesztett elaborátuma könyvalakban is megjelent. Széli Kálmán idejében 1901-ben Csongrád városa választotta meg szabadelvűpárti programmal, de a királyi Kúria a választást megsemmisítette és a kerület képviselőküldési jogát is felfüggesztette. 1905-ben a torontálmegyei lovrini kerületet képviselte. Mint országgyűlési képviselő többízben felszólalt agrárpolitikai és pénzügyi kérdésekben. Az országgyűlésben a pénzügyi, közgazdasági, zárszámadási és közigazgatási bizottságnak volt tagja. A „Hangya" és az „OKH" érdekében többízben felszólalt. Apponyi Albert gróffal kilépett a szabadelvűpártból és vele együtt lépett be a függetlenségi és 13*