1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula dr.

183 tegeti. Művét az akadémia a Bródy-féle díjjal koszorúzta meg, ő azonban a 3000 forintos díjat az akadémia rendelkezésére bocsátotta Deák Ferenc élet- és jellemrajza megírására. Még nagyobb feltűnést keltett második történelem-politikai munkája: A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai.ldOlben Losoncz városa egyhangúlag választotta meg. 1902-től 1907-ig a Társadalomtudományi Társaság elnöke volt. Tagja volt az 1903-ban a vesztegetési ügyben kiküldött parlamenti vizsgáló-bizottságnak és a szabadelvűpárt kilences bizottságának. Az 1904 november 18-i események után elsőnek lépett ki a szabadelvűpártból. A diszszidensek vezére lett és pártjával csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez, amelynek soraiban vezető szerep jutott neki. E párt 1905-ben „alkotmánypárt" nevet vett lel. 1904 december 14.-én élesen megtámadta a képviselőházban Tisza István gróf miniszterelnököt, akivel az 1905,-i választási küzdelem során elmondott beszédeiben is több éles vitája volt. Az 1905. évi választások alkalmával Budapest IV. kerületében Tisza István gróffal szemben kisebbségben maradt, de Olaszliszkán megválasztották. A szabadelvűpárt kisebbségbe jutása és a Tisza-kormány lemondása után 1906 februárjában elsőnek hivatott meg a királyhoz és megbízatást nyert, hogy a válság megoldása tekintetében a pártoknál tájékozódjék s a válság folyama alatt mint homo regius többízben jelent meg missziójából kifolyólag a királynál. Egyike volt az öt pártvezérnek, akik 1905 szeptember 23.-án a király előtt megjelentek. A parlament ismételt elnapolásával szemben 1905 június 22.-én ő terjesztette elő a szövetkezett pártok tiltakozását. A nemzeti ellenállás egyik legtevékenyebb szervezője volt. Több város és község díszpolgárává választotta. Az 1906 februárban a király és a koalíció közt folyt béketárgyalások alatt ismét mint bizalmiférfi szerepelt; ugyancsak jelentékeny szerepet vitt az április elején megindult eredményes béketárgyalásokban; a koalíciós kabinetben a király kívánságára elvállalta a belügyi tárcát. Az 1906.-Í általános választások alkalmával Kassán, Olaszliszkán és Tőketerebesen nyert mandátumot, melyek közül az elsőt tartotta meg. Nevéhez fűződik az alkotmánybiztosítékok néven ismert törvények megalkotása, amelyek a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és a