1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula dr.

184 hatásköri összeütközési bíróságról szólanak; ide sorolható még az ú. n. lex-Szapáry eltörlése is. 1907-ben megalkotta a nyugdíjviszonosságról szóló törvényt. Nagy eréllyel folytatta a közegészségügy javítására irányuló kormányzati akciót és serkentette az ezirányű társadalmi tevékenységet. Kiépítette a gyermekvédelem rendszerét. Alatta vált törvénnyé a községi közegészségügyi szolgálat reformja. Intenzív támogatásban részesítette az alkoholellenes védekezésre irányuló akciót. Nagy gondot fordított a székesfővárosi államrendőrség, a csendőrség és a határrendőrség fejlesztésére. A régi kivándorlási törvény törvényhozási reformján kívül rendelkezésekkel igyekezett a kivándorlás terén elharapódzott visszaéléseket orvosolni. Az igazságügyminiszterrel együtt megalkotta a rendőri kihágási bíráskodásról szóló rendeletet. 1908 őszén benyújtotta a .képviselőházban a választói jog reformjáról szóló törvényjavaslatot, amely a plurális szavazatok elvén épült fel. 1910 január 17.-én az összkabinettel őt is felmentette a király állásától. Ez alkalommal a király az aranygyapjas renddel tüntette ki. Budapest székesfőváros a főváros fejlesztése körül szerzett érdemeiért 1910 február 3.-án Vázsonyi Vilmos indítványára díszpolgárává választotta. A vezetése alatt álló alkotmánypárt 1910 február 14.-én feloszlott, mert a küszöbön álló választásoknál nem akarta ellenzéki állásfoglalásával a hatvanhetes politikát gyengíteni. Bár Andrássy ekkor pártonkívüli maradt, híveinek jórésze belépett a nemzeti munkapártba. Az 1910. évi választások a kormány nagy győzelmével végződtek, Andrássy pedig, aki szintén résztvett a Justh-párt ellen indított harcban, Nagymíhályon pártonkívüli 67-es programmal szerzett mandátumot. Az új országgyűlésen eleinte a nemzeti munkapárt és az ellenzéki pártok között fennállott ellentéteket igyekezett elhárítani, de amikor a kormány beterjesztette a véderőjavaslatot, szembefordult a kormánnyal és a kilences bizottság programmjának végrehajtását követelte. Justhék a legerősebb harcot kezdték meg a kormány ellen, míg Andrássy egy rezoíucióban akarta megtalálni a kibontakozást. A terv azonban egyrészt a király, másrészt a Justh-párt ellenállása miatt meghiúsult. A gróf Khuen-fíéderváry-kormány bukása után Andrássy Gyula tárgyalásokat indított meg Lukács László miniszterelnökkel, abból a