1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Eckhardt Tibor dr.

58 vényszék felmentő ítéletet hozott. Ezt megelőzően a nemzetgyűlés bírálóbizottsága 1921 május 19-én az annak idején beadott panasz tárgyalása alapján Drozdy mandátumát megsemmisítette. A bírálóbizottság határozata a nemzetgyűlésen igen élénk vitára adott alkalmat, de a nemzetgyűlés szenvedélyes tanácskozás után a határozatot magáévá tette. A június 19—20-án tartott uj választáson a pacsai kerület Sebestyén Károly keresztény pár ti és Molnár Dezső altábornagy rendpárti jelölttel szemben mintegy 7000 szótöbbséggel ismét képviselővé választotta. Az első nemzetgyűlésen egyike volt az ellenzék legharcosabb tagjainak. A legelsők között volt, akik a jogrend és a konszolidáció érdekében hatásos beszédet mondtak. Nagyobb felszólalásokat tartott a, botbüntetés, a numerus clausus ellen, az indemnitási törvényjavaslatoknál. Az uj nemzetgyűlési választásokon régi kerületét kettéválasztották és ő mindkét kerületben fellépett. Bartos Jánossal szemben Pacsán kisebbségben maradt, de a kiskomáromi kerület az egységespárti Mayerffy Györggyel szemben a lí'isxatj-párt nrogrammjával 1650 szótöbbséggel képviselőjének megválasztotta. Eckharclt Tibor dr. (Dorozsmai kerület.) 1888 október 26-án született Makón, földbirtokos csalládból. Édesapja Eckhardt Tibor, édesanyja Ugrón Róza, Ugrón Gábornak, a „rabonbán"-nak nővére. Középiskolai tanulmányait a kegyesrendiek budapesti főgimnáziumában befejezve, jogot hallgatott Budapesten, közben azonban két szemeszteren át tanulmányait a berlini egyetemen folytattas egy esztendőt Parisban töltött, A budapesti tudományegyetemen 1908-ban az államtudományok doktorává avatták. Ugyanebben az esztendőben közigazgatási szolgálatba lépett. Makón rövid ideiff t szolgabíró, majd pedig belügyminiszteri se^édfogalmazó. főispáni titkár volt ugyancsak Makón. 1913-ban szolgálattételre a belügyminisztériumba rendelték, ahol a vármegyei ügyosztályban működött eerészen a mozgósításié, amikor Erdélybe küldték a XII. hadtest területén működő kormánybiztossághoz, Betegh Miklós kormánybiztos mellé. A kormánybiztosság megszüntetése után — miután csapataink Oláhországot meghódították s a kormánybiztosság feleslegessé vált — 1916-ban Tordaaranyos vármegvft alsójárai járásának főszolgabírójává választották meg. Ebben a hivatalában érte nz. összeomlás. A forradalom idején élére állott az akkor alakult karhatalmi formációknak, amelyeknek élén sokat verekedett a havasi oláhokkal. Eery izben az, oláhok megostromolták^ a hivatalát. Szorongatott helyzetében Dénes István dr.. jelenleg nemzetgyűlési képviselőtársa, akkor a íordaaranvosmegyei székely nemzeti tanács elnöke sietett, a segítségére, amennyiben Vincze Albert csendőrszázados vezetése alatt húsz székely nemzetőrt küldött Alsójárára, akik szétkergették a románokat, ami, sajnos, nem