1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Endre Zsigmond

u ment vérontás nélkül. Ezért así oláhok halálra ítélték, ugy, hogy neki, amikor a reguláris oláh csapatok megszállták Erdélyt, menekülni kellett. Aradra ment, ahol később az első ellenforradalmi alakulásban mint; Károlyi Gyula gróf miniszterelnök sajtófőnöke s a miniszterelnök elnöki ügyosztály főnöke működött. Az ellenforradalmi kormánnyal együtt került Szegedre, ahol egyelőre megtartotta állását, Károlyi Gyula gróf távozása után azonban áthelyeztette magát a külügyminisztériumba, ahol Teleki Pál gróf akkori külügyminiszter oldalán dolgozott az ellenforradalom sikerén, mint külügyi sajtófőnök. A nemzeti hadsereg csapataival együtt jutott el később Siófokra, ahol minist re de liaison volt; a fővezérség és a, külügyminisztérium között s mint a vezérkar külpolitikai osztályának vezetője tett értékes szolgálatokat mindaddig, mig Horthy Miklós, akkori fővezér, he nem vonult. Budapestre. Ekkor újra, a, külügyminisztériumba osztották be mint sajtófőnököt, majd pedig Teleki Pál gróffal ment át annak miniszterelnökké való kinevezése után a miniszterelnökségre osztálytanácsosi rangban. A miniszterelnökségen is a, sajtóosztály vezetését bizták rá s annak állott; az élén, utóbb már mint miniszteri tanácsos, egészen képviselővé történt megválasztásáig. Egyike az ellenforradalmi Magyarország legtöbbet emlegetett féríiainak, akit széleskörű műveltsége, /nagy tudása; s az ellenforradalmi mozgalomban való kiváló részvétele emelt fiatal korában nagyfontosságú pozícióba. Schandl Károly lemondása, után lépett fel a dorozsmai kerületben, ahol időközi választáson kapott, mandátumot eayséfjes párti programmal 2472 szavazattal Óhegyi Lajosnak, a függetlenségi párt jelöltjének 3fi9 szavazatával szemben. Endre Zsigmond (Kiskuimiiajsai kerület.) Ösneinesi családból született Kiskunfélegyházán 18(15ben. Középiskoláit és a jogot Budapesten és Kolozsvárott végezte el. Tanulmányai elvégzése után a közigazgatási pályára lépett. 1891. évben szolgabíró, majd 1896-ban a kiskunfélegyházai járás föszola-abirája lett s ebből az állásából került bo a parlamentbe. A nemzeti ellenállás idejében az elsők között volt, akik megtagadták szolgálatukat a darabont kormánytól. Állásáról lemondott és járása hivatalnokaival együtt feladta hivatali javadalmazását is. A kommün alatt hivatalából távozott. é« mindjárt a proletárdiktatúra elején túszként vitték el Budapestre. Még a kommün bukása előtt kiszabadult fogságából és járásában az ellenforradalom szervezésében vett részt, amiben azonban a csakhamar bekövetkezett román megszállás megakadályozta. A románok épülőre szintén letartóztatták. A románok kivonulása után tevékeny részt vett, a szélső jobboldali mozgalmakban es az ilyen politikai irányt képviselő szervezetekben nagy népszerűségre tett szert. A nyugatmagyarországi szabad-