1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Andrássy Gyula gróf
!) hajtatjai követelte. A helyzet egyre jobban kiélesedett. Justh obstrukeiol hirdetett s Andrássy, bár nem helyeselte az ellenzék erőszakos harcmodorát s bár álláspontja nem.fedte a kormányét, mégis meg akarta menteni a helyzetet, Főrésze volt abban az akcióban, mely a válságot az úgynevezett rezoluciós megoldással kivánta megoldani (1912 április). Ez a terve azonban egyfelől a Justh-párt, másfelől a király ellenállásán meghiúsult. A Khuen-kormány bukása után Andrássy Lukács László miniszterelnöksége alatt ujabb kísérleteket tett. a parlamenti béke helyreállítására, ezúttal a választójogi priusz alapján. De ez a terve sem sikerült. Az ellenzék obstrukeiója folyt tovább, a parlamenti erkölcsök durvulása egyre ijesztőbb méreteket öltött és Tisza István, aki a képviselőház elnökévé választatta magát, most már erőszakkal akarta letörni az ellenzéket. Ez aztán végképpen lehetetlenné tette a megegyezést: az ellenzék most már minden eszközzel megakadályozta a parlamenti tárgyalásokat, Tisza István pedig azzal felelt, hogy erőszakkal vezettette ki az ellenzéki képviselőket a Házból- E sivár parlamenti harcok idején történt meg az az eset, hogy a mentelmi bizottság Andrássyt is kitilotta a Ház üléseiről s hogy Tisza István ennek a határozatnak rendőri hatalommal szerzett érvényt. Andrássy e súlyos parlamenti harcok alatt is élénk figyelemmel kisérte a külpolitika eseményeit. A világpolitika horizontján sötét felhők tornyosultak s Andrássy az 1913. évi delegációban megragadta az alkalmat, hogy a monarchia, külpolitikájára elhatározó befolyást gyakoroljon. Három beszédet mondott a delegációban, amelyek egész Európában nagy feltűnést keltettek. E beszédeinek alapgondolata az volt, hogy a monarchia világpolitikája abban áll, hogy az Anglia és a. Német Birodalom között mutatkozó és már-már fenyegető méreteket öltő ellentéteket a. világbéke megóvása érdekében áthidalja. A következmények teljes mértékben igazolták Andrássy politikáját. Közben, 1913 szeptemberében újra megalakította pártját, az alkotmánypártot, azzal a kimondott célzattal, hogy a kormányt alkalmas időben, mint gu vernementális ellenzék átvegye. 1914 tavaszán hosszabb ideig külföldön tartózkodott s Korfu szigetén ismételten alkalma volt arra, hogy a német császárral s Konstantin görög királlyal politikai megbeszéléseket folytasson. A külpolitikai fejlemények most fokozottabb mértékbe vették igénybe a figyelmét s mikor ez év júniusában szerb bérgyilkosok meg'cyilkolták a trónörököst s a feleségét, helyeselte a monarchia energikus fellépését Szerbiával szemben. Mikor pedig a konfliktus a világháborúhoz vezetett, egyik főténvezője volt a magyar pártok között, létrejött treuga deinek, mely csak akkor halványodott el, mikor a kormány Andrássv minden figyelmeztetése ellenére a nagy bel- és külpolitikai hibák egész sorozatát követte el. 1915 októbereben Berlinben járt, ahol beható tanácskozásai voltak a német államférfiakkal a lengyel kérdésben é s mindent megtett, hogy az Amerikával való szakítás elkerülésére birja a németeket.
