1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Andrássy Gyula gróf

10 Sajnos, sikertelenül aminthogy sajnos, sikertelenek maradtak a béketárgyalások megindítására irányuló ismételt kísérletei is. Mikor 1916-ban felvetődött a hősök választójogának a kérdése, a. társadalmi és politikai béke megóvása céljából melegen pártolta az indítványt. Támogatta Esterházy Mórié kormányát s segítette őt a baloldali elemekkel váTó választójogi megegyezés létesítésében. Amikor a YVekerlekormány a munkapárttal való megegyezés érdekében az eredeti választójogi tervezetet megváltoztatta, mindvégig a legélesebb harcot --vívta cikkeiben, beszédeiben és nagymihályi választóihoz intézett nyílt levelében (1918 június) az eredeti javaslat megcsonkítása ellen. E küzdelem folytán ki is lépett a negyvennyolcas alkotmánypártból, melynek egyik megalapítója volt. A bolgár összeomlás után a király őrá akarta bizni a háború likvidálását. Október elején Svájcba küldte az ántánt hangulatának megismerése céljából s miután, onnan visszatért, már a tizenkettedik óra után, október 25-én közös külügyminiszterré nevezte ki- Mielőtt azonban különbekére irányuló lépései gyümölcsözőkké lehettek volna, október 31-én kitört a forradalom, mire beadta lemondását. Visszavonult a sopronmegyei Dénesfára, ahonnan 1919 januárjában külföldre, Svájcba ment, hogy ott a lehetőséghez képest szolgálja és képviselje a magyar érdekeket. Svájcból csak a. bolsevizmus bukása után fért vissza. 1920 januárjában az általános választások alkalmával a miskolczi I. választókeriilet pártonkívüli programmal egyhangúan választotta meg nemzetgyűlési képviselővé. A nemzetgyűlésen eleinte hosszú ideig párton kívül állt. 1921 elején azonban a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához csatlakozott, amely vezérévé választotta meg. Mint a párt vezérének az volt a törekvése, hogy az akkor megoszlott keresztény blokkot legitimista alapon újjászervezze. Ebből a célból Bethlen István gróf miniszterelnökkel tárgyalásokat, folytatott, amelyek eredményre is vezettek. Bethlen miniszterelnök liires pécsi beszédének a. királykérdésben elfoglalt álláspontja az Andrássy és Bethlen között létrejött megegyezés folyománya volt. A megegyezés realizálására azonban sor nem kerülhetett. Mialatt, uarvanis Bethlen Pécsett volt, TV. Károly király váratlanul Magyarországba érkezett (október 20). Andrássyn.ak. aki ebben az időben néhány nap óta Cziráky József gróf dénesfai birtokán tartózkodott, a király megérkezéséről tudomása nem volt, mihelyt azonban az első hírt megkapta,* nyomban csatlakozását határozta el. Sopronba utazott, jelentkezett Őfelségénél, aki arra szólította fel, hogy az élén Rakoyszkv Istvánnal megalakuló kabinetben* a külügyi tárcát vállalja el. Andrássy a. megbízatást elfogadta azzal a kikötéssel azonban, hogy a kormány csak akkor fog megalakulni, ha a király Budapestre jön s az uralkodást, tényleír átveszi. A hiányosan felszerelt király-vonat el is indult Budapest felé., Eleinte minden simán ment, s a király környezete azt remélhette, hogy polgárháború elkerülésével