1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Haller József dr.

ügyek miniszteré lett, a Huszár-kabinetnek pedig kultuSZ' minisztere volt. Tárcáját megtartotta az első Teleki-kormányban is. Kultuszminisztersége alatt alkotta meg a „numerus clausus'"-t. Amikor a párt vezetését Andrássy Gyula gróf vette át, ügyvezető elnökké választották meg. Azóta, különösen a párt szervező és agitációs munkáiban vett tevékeny részt. Az októberi királyesemények, főleg pedig azóta, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök nyíltan is kifeje-' zésre juttatta, hogy a kisgazdapártot óhajtja az egységes párt gerincévé tenni, mindjobban szembekerült a kormánynyal. A kormánypártban bekövetkezett szakadás után pedig hiveivel a régi keresztényszociális programm alapján éles ellenzéki politikát folytatott. Tagja volt a választójogi törvényjavaslat tárgyalásáig kiküldött választójogi bizottságnak s részt vett az ellenzéki vezérek kompromisszumos választójogi tárgyalásaiban, amelyek során erős agitációt fejtett ki a titkos szavazás elejtése ellen és a Friedrich-féle választójog fenntartása mellett. Az 1922. évi választásokon három mandátumot kapott. Cegléden Gombos Lajos polgármestert, egységes párti jelöltet buktatta meg nagy szavazattöbbséggel. Vasvárott Vass Jó&sef akkori kultuszminiszterrel szemben pótválasztáson győizött. Budapesten pártja az Andrássy— Friedrich-párttal közös listával vett részt a választásban s itt, mint a II. (északi) kerület keresztény ellenzéki pártjának listavezetője kapott mandátumot. A két utóbbi mandátumról lemondván, a ceglédi kerület megbizását fogadta el. A kereszt ény szociális párt vezére. Haller József elv. (Csepregi kerület.) 1884-ben született Mezőpetrin, Szatinármegyében. Haller István volt miniszternek öccse. Középiskoláit Szatmáron, Esztergomban végezte, az egyetemet pedig Budapesten. Négy évig papnövendék volt, két évig teológus, de még felszentelése előtt otthagyta a papipályát és elvégezte a budapesti egyetemen a jogot. Jog- és államtudományi doktor, 1913-ban ügyvédi oklevelet szerzett'. Azóta mint ügyvéd és hírlapíró működik. Számos cikket irt a Népújságba, az Uj Lapba, az Alkotmányba és más keresztény lapokba- Éveken át a Katholikus Népszövetség egyik vezető tisztviselője volt. A kommün alatt elfogató parancsot adtak ki ellene, ugy hogy heteken át buj/kálnia kellett. Az első nemzetgyűlésbe, amelyen több izben szólalt fel, a főváros XX. választókerülete küldötte Keresztény Nemzeti Egyesüléspárti programinai. Kövid ideig a nemzetgyűlés jegyzője volt, de állásáról egyébirányu elfoglaltsága miatt lemondott. A Keresztény Egyesülés kettészakadásakor Haller Istvánt követte. A második nemzetgyűlési választásoknál.a csepregi kerületben keresztényszocialista programmal választották meg 177 szótöbbséggel Ruprecht Olivér egységespárti jelölttel, a kerület, volt nemzetgyűlési képviselőjével szemben.