1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Hajós Kálmán dr. - Hedry Lőrinc

n Hajós Kálmán dr. (Alsőlendvui kerület.) 1869. június 11-én született Győrött, Középiskolai érett­ségit a nagyenyedi gimnáziumban tett, majd a budapesti tudományegyetemen jogott hallgatott, 1890-ben jogtudomá­nyi doktorátust szerzetü, Jogi tanulmányainak befejezése után Németországban, Svájcban, Olaszországban tanulmány­úton volt. Hazatérve Alsólendván telepedett le és ott ügy­védi irodát nyitott. Már fiatal ügyvéd korában vármegyei törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi tag és több népjóléti intézmény vezetője lett. 1900-ban Budapestre költözött és ügyvédi gyakorlatát itt a fővárosban folytatta. Zala vármegye törvényhatósági és közéletében azonban mai napig is tevékeny, részt vesz. 19Í0-ben a zalabaksai kerület nemzeti munkapárti programmal képviselővé választotta. Darányi Ferenc néppárti és Tamás Jenő 48-as függetlenségi párti jelöltekkel szemben. Az 1910—15-ös országgyűlésen előadója volt az igazságügyi bizottságnak. Tagja volt to­vábbá a magánjogot kodifikáló bizottságnak is és annak munkájában élénk részt vett. A háború alatt főhadnagyi rangban mint vöröskeresztes megbízott teljesített szolgálatot, ez idő alatt künnjárt Törökországban a szultánnál és Szófiá­ban a bolgár cárnál, akiktől több kitüntetésben részesült. Katonai szolgálata, alatt tiszti fizetését a gyermekmenhely céljaira ajánlotta fel. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások alkalmával az alsólendvai kerület potválasztáson egységes­párti programmal Sztankovánszki Imre ugyancsak egységes­párti jelölttel szemben 370 szótöbbséggel képviselővé választotta. Heclry Lőrinc (Szepsii kerület.) 1887-ben született Kassám Középiskoláit Kassán, a tudományegyetem jogi fakultását pedig Kolozsvárott vé­gezte el és itt szerzett doktori oklevelet is. Közpályáját Abaujtorna vármegye szolgálatában kezdette meg, mint közigazgatási gyakornok és 1921-ben ment nyugdíjba mint vármegyei másodfŐ jegyző. A háború alatt két évig mint tart, főhadnagy a 4-ik dragonyos ezrednél szolgált és szá­zadparancsnok, majd lövészosztályparancsnok volt az orosz harctiéren. Itt szerezte meg a III. osztályú katonai érdem­keresztet, a Signum Laudist és a Károly-esapatkeresztet. Két évi frontszolgálat után 1916-ban felmentették s a háború végéig Kassán vármegyei aljegyző volt. A forradalom és a kommün alatt nem teljesitelL szolgálatot, hanem birtokán gazdálkodott. Abaujmegye törvényhatósági bizottságának tagja. Közigazgatási pályája alatt két évig a kassai köz­igazgatási tanfolyam tanára is volt, A nemzeti munkapárt­nak, majd a nemzeti középpártnak tagja volt s ennek meg­szűnésekor csatlakozott az egységes párthoz. A szepsii ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom