1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Gaal Gaszton

m a nemzetgyűlési választásokon, amelyeket az o választójogi rendelete alapján tartottak meg 1920 januárjában. Ö maga Wekerle Sándorral szemben kapott, mandátumot a budapesti belvárosi kerületben. A kormányból való távozása után a politikai események lassanként ellenzékbe sodorták. Néhány társával kivált a Keresztény Nemzeti Egyesülésből s külön pártot alapított, mely később a „Keresztény kisgazda, föld­míves és polgári párt" nevet vette fel s melynek ő maga állott az élén 1921 végéig, amikor a pártvezérséget az ő elnöklete mellett Andrássy Gyula gróf vette át. Pártja élén vett tevé­keny részt a nemzetgyűlés vitáiban.', de elmaradt a Ház ülé­seiről, amikor a gróf Tisza István meggyilkolása miatt tá­madt bünperben az ügyészség vádat emelt ellene. A nemzet­gyűlés saját kérelmére bizonyos megkötésekkel felfüggesz­tette mentelmi jogát s 1921 nyarán betekig állott a bünper középpontjában, mig az ügyészség július 9-én az ellene emeli vádat el nem ejtette. Kevéssel utóbb egyik vezére volt a nyugatmagyarországi felkelésnek. Bal fon volt a hadi­szállása. Mivel azonban az entente szeptember 7-iki jegyzé­kében Nyugatmagyarországból való eltávolítását követelte s a kormány e követelésnek engedni volt kénytelen, ebbeli szerepének hamarosan vége szakadt. IV. Károly király októ­beri kísérlete körül nem volt aktiv szerepe, a kormány mégis elfogatta s néhány napon át őrizetben tartotta. — mentelmi sérelem érte egyébként már a húsvéti királylátogatás alkal­mával is azáltal, hogy Magasházy őrnagy elrendelte az ő „s minden gaztettre képes cinkostársainak" feltartóztatását. Mindezek a dolgok csak fokozták ellenzéki magatartásának hevességét s nevezetes szerepet juttattak neki az ellenzék­nek a „jogrend"-ért vivott harcaiban. Az általános választá­sokon Zalaegerszegen és Hajdúböszörményben kisebbségben maradt, de a budapesti déli lajstromos kerületben, mint párt­jának, az Andrássy-Friedrieh-pártnak listavezetője, mandá­tumot kapott. Gíial (íasztoii (Lengyeltóti kerület.) Gyulai Gaal Gaszton, földbirtokos, született Székes­fehérvárott, 1868 nov. 30-án. Iskolául] Székesfehérvárott a cisztercitáknál és Grácban végezte. 1887—1889-ben a magyar­óvári gazdasági akadémiát abszolválta s itt nyert diplomái. 1889 őszén katonai szolgálatra vonult be mint egyéves Önkén­tes az 1. sz. cs. és kir. huszárezredhez, de betegség miatt, szuperarbitrálták. 1890-ben mint gazdasági gyakornok a mező­hegyesi állami birtokra került; onnan Pusztavacsra (Pestm.) a Goburg hercegi uradalomba, majd 1892-ben nagybátyja, bzalay Imre lellei gazdaságába. A mezőgazdasági gyakor­lati ismeretek mellett ornitológiai tanulmányokkal foglalko­zott s e réven ismerkedett meg 1893-ban Hermán Ottóval, aki­nek biztatására 1894 elején a Magyar Ornitológiai Központba állott be volontairnek. Itt dolgozott Hermán Ottó oldalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom