1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Gaal Gaszton
m a nemzetgyűlési választásokon, amelyeket az o választójogi rendelete alapján tartottak meg 1920 januárjában. Ö maga Wekerle Sándorral szemben kapott, mandátumot a budapesti belvárosi kerületben. A kormányból való távozása után a politikai események lassanként ellenzékbe sodorták. Néhány társával kivált a Keresztény Nemzeti Egyesülésből s külön pártot alapított, mely később a „Keresztény kisgazda, földmíves és polgári párt" nevet vette fel s melynek ő maga állott az élén 1921 végéig, amikor a pártvezérséget az ő elnöklete mellett Andrássy Gyula gróf vette át. Pártja élén vett tevékeny részt a nemzetgyűlés vitáiban.', de elmaradt a Ház üléseiről, amikor a gróf Tisza István meggyilkolása miatt támadt bünperben az ügyészség vádat emelt ellene. A nemzetgyűlés saját kérelmére bizonyos megkötésekkel felfüggesztette mentelmi jogát s 1921 nyarán betekig állott a bünper középpontjában, mig az ügyészség július 9-én az ellene emeli vádat el nem ejtette. Kevéssel utóbb egyik vezére volt a nyugatmagyarországi felkelésnek. Bal fon volt a hadiszállása. Mivel azonban az entente szeptember 7-iki jegyzékében Nyugatmagyarországból való eltávolítását követelte s a kormány e követelésnek engedni volt kénytelen, ebbeli szerepének hamarosan vége szakadt. IV. Károly király októberi kísérlete körül nem volt aktiv szerepe, a kormány mégis elfogatta s néhány napon át őrizetben tartotta. — mentelmi sérelem érte egyébként már a húsvéti királylátogatás alkalmával is azáltal, hogy Magasházy őrnagy elrendelte az ő „s minden gaztettre képes cinkostársainak" feltartóztatását. Mindezek a dolgok csak fokozták ellenzéki magatartásának hevességét s nevezetes szerepet juttattak neki az ellenzéknek a „jogrend"-ért vivott harcaiban. Az általános választásokon Zalaegerszegen és Hajdúböszörményben kisebbségben maradt, de a budapesti déli lajstromos kerületben, mint pártjának, az Andrássy-Friedrieh-pártnak listavezetője, mandátumot kapott. Gíial (íasztoii (Lengyeltóti kerület.) Gyulai Gaal Gaszton, földbirtokos, született Székesfehérvárott, 1868 nov. 30-án. Iskolául] Székesfehérvárott a cisztercitáknál és Grácban végezte. 1887—1889-ben a magyaróvári gazdasági akadémiát abszolválta s itt nyert diplomái. 1889 őszén katonai szolgálatra vonult be mint egyéves Önkéntes az 1. sz. cs. és kir. huszárezredhez, de betegség miatt, szuperarbitrálták. 1890-ben mint gazdasági gyakornok a mezőhegyesi állami birtokra került; onnan Pusztavacsra (Pestm.) a Goburg hercegi uradalomba, majd 1892-ben nagybátyja, bzalay Imre lellei gazdaságába. A mezőgazdasági gyakorlati ismeretek mellett ornitológiai tanulmányokkal foglalkozott s e réven ismerkedett meg 1893-ban Hermán Ottóval, akinek biztatására 1894 elején a Magyar Ornitológiai Központba állott be volontairnek. Itt dolgozott Hermán Ottó oldalán