1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Ifj. Erődi-Harrach Béla
57 Németországot és Olaszországot, valamint a közel Keletéi. 1900-ban XIII. Leó pápa titkos kamarássá nevezte ki. 1898-ban jelent meg Kamat és 1921-ben A keresztény nemzeti politika egy éve cimü munkája. A Szent István Akadémia és a Történelmi Társulat tagja. 1901-ben időközi választáson lett tagja az országgyűlés képviselőházának a privigyei kerület néppárti mandátumával. Az 1905-iki általános választásokon kisebbségben maradt Galgócon, az 1906-iki választásokon azonban a várnai kerületben néppárti programmal újra'megválasztották. 1910-ben kisebbségben maradt. Még 1908-ban megszervezte a katolikus népszövetséget, melynek vezérigazgatója és tényleges vezetője volt. Az összeomlás után, mikor Zichy Aladár gróf^ és Eakovszky István teljesen visszavonultak a politikai élettől, ő volt a néppárt vezetője. Károlyi Mihály gróf ismételten érintkezésbe lépett vele, politikai céljainak megnyerni azonban nem tudta, ellenkező leg, Ernszt tevékeny részt vett az úgynevezett polgári blokk megalakításában, mely a néppárton és az agrárpárton kivül Lovászyéknt és Heinrich Frenc polgári pártját is magában foglalta. A proletárdiktatúra kitörése váratlanul érte a blokkot, mikor a választási előkészületek és a jelölések már megtörténtek. Ernszt csak az utolsó pillanatban tudta meg, hogy minden összeomlott. A diktatúra zaklatásai elől hamarosan menekülni volt kénytelen. Bécsbe ment, ahol élénk részt vetít az ellenforradalmi (kormány tevékenységében. A diktatúra bukása után részt vett a keresztényszociális gazdasági párt megalapításában, mely a régi néppárt tradícióinak letéteményeseként alakult meg s mely később a keresztény nemzeti párttal fuzionálva a keresztény nemzeti egyesülés pártjává alakult át. Ennek kebelében vett részt a választási mozgalmakban is. Ö maga Ipolyságon kapott mandátumot. A Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége alatt alakult Országos Pénzügyi Tanács tagja. Többször szólalt fel a nemzetgyűlésen főleg közgazdasági kérdésekben és házszabályügyekben. A múlt nemzetgyűlés vége felé éles ellentétbe került Haller István politikájával, ami a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában szakadást idézett elő. A párt többsége az ő és Huszár Károly vezetése alatt maradt. Mikor Wolff Károlv megalakította a választási kampány alatt a Keresztény Epyséa Táborát, Ernszt híveivel csatlakozott ahhoz. Ennek a pártnak listájával kapott mandátumot a főváros déli (III.) kerületében. Erről a. mandátumáról azonban lemondott, mert Ipolyságon is győzelemre vitte nártna zászlaját Hevesi Iván pártonkivülivel szemben 923 szótöbbséggel. Ifj. Erodi-IIarracli Béla (Szalárdi kerület.) 1882-ben született Kunmadarason Jász-Nagykun-Szoluokmegyében. Egyetemi tanulmányait a 'budapesti, berlini