1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Ifj. Erődi-Harrach Béla

58 és hallei egyetemeken végezte. A gazdasági és társadalmi; kérdések már kora ifjúsága óta foglalkoztatták. Németországban Wagner, Schuster és Konrád professzorok tanítványa volt és különösen agrárpolitikai irányban folytatott tanulmányokat. Egyetemi hallgató korában két német előadást tartott Halleben A kis- és nagyüzem jövőbeli alakulása a mezőgazdaságban elmen, Kautzky Die Agrarfrage cimü munkájával polemizálva. Egyetemi tanulmányai befejeztével Németországban, Hollandiában és Belgiumban folytatott gazdaságpolitikai tanulmányokat. Emellett a gazdaságtudomány etikai kapcsolatait vizsgálta s erről a kérdésről Halléban több előadást tartott. A jogi és államtudományi doktorátust megszerezvén, a kolozsvári pénzügyigazgatósághoz p. ü. fogalmazónak nevezték ki. Itt nemzetiségi kérdések tanulmányozásával is foglalkozott. Egy év után a kolozsvári kereskedelmi akadémián a számára rendszeresített közgazdaság- és pénzügytani tanszéket foglalta el. A tanszék elfoglalása előtt ismételten Németországban, majd Angliában és Skóciában folytatott gazdaságpolitikai tanulmányokat. Hazatérése után Erdély régi kulturális egyesületének, az Erdélyi Egyesületnek kebelében megszervezte a társadalomtudományi szakosztályt s az egyesületet. Erdély legmozgékonyabb és legmunkásabb szervévé fejlesztette1910-ben Zichy János gr. akkori kultuszminiszter megbízása hói életrehivta a főiskolai Szociális Telepet, amely azóta naggyáfejlődött s a széles társadalmi rétegek érdekében fontos szociális és kulturális hivatást teljesít, 1017-ben a gazdatársadalini szervektől megbízást kapott az egyetem közgazdasági és pénzügyi munkálatainak előkészítésére. Az erre vonatkozó anyagot összegyűjtötte, tanulmány alakjában kiadta. Zichy János gróf kultuszminiszter 1918 tavaszán a minisztériumba rendelte e munkálatok kidolgozására. Ennek alapján szervezték meg a műegyetemi közgazdasági szakosztályt, amelynek első tanárai között 1918 októberben kinevezés végett őt is felterjesztették a királyhoz, kinevezése azonban a közben kitört forradajom miatt már vissza nem érkezhetett. A forradalmak alatt állandó üldöztetésekben volt része. 1919 húsvét hétfőjére virradó éjjel terroristák elvitték otthonából előbb a markó-utcai, majd utóbb a gyűjtőfogházba vitték, ahonnan a holland konzulátus segítségével kiengedték. A Friedrich-kormány a Zichy János gróftól nyert megbízását továbbra is érvényben hagyta. Munkálata alapján a kormány 1919 december havának végén létesiti "

r a^ közgazdaságtudományi fakultást, amelynek egyik tanárává őt is kinevezték. Több tudományos értekezése jelent meg magyar és német nyelven. Az első nemzetgyűlési választások alkalmával a szalárdi kerület képviselőjévé választotta kisgazdapárti programmal. Több közgazdasági törvényjavaslat előadója volt. Az egységes pártnak megalakulása óta tagja. Ennek a pártnak a programmjával választotta meg újból a szalárdi kerület képviselőjének 74 szótöbbséggel. Ellenjelöltje Szilágyi Lajos volt-