1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Eőri-Szabó Dezső - Erdélyi Aladár dr.

00 ságharcok alatt fiával együtt a felkelők soraiban harcolt és megkapta a közelmúltban a „Vitézek hadnagya" kitüntetést. A nemzetgyűlési választásokon a kiskunmajsai kerületben kapóit mandátumod egységes parii programmal. Eőri-Szabó Dezső (Igíili kerület.) Duclaron, Veszprém vármegyében, született 188G augusztus 15-én. Középiskolai tanulmányait a csurgói fő­gimnáziumban, főiskolai tanulmányait a ref. theologiai akadémián, Budapesten! végezte. Ugyanakkor a budapesti tudományegyetem filozófiai fakultásának is hallgatója volt s mint a protestáns egyetemi és főiskolai hallgatók Bethlen Gábor Köré-nek elnöke élénk részt vett az ifjúsági mozgal­makban. A theologiai akadémiának széniora volt. 1912-ben mint missziós lelkész a szlavóniai Daruvárra került, ahol az ottani magyarság érdekében vivott nehéz küzdelmet, amiért ellenfelei a „magyar apostol" névvel tisztelték meg. 1914-ben mint tábori lelkész hadba vonult. Két évig a stí­riai, karinliai és krajnai., kórházakban teljesített szolgála­tot, majd mint a Papp-dandár, a 74. honvéd s a 34. közös hadosztály lekésze bejárta az összes frontokat. Szolgálatai­ért megkapta a Kiíroly-csapatkeresztet, a Vöröskereszt hadi­ékitmértyes díszjelvényét, a II. oszt. lelkészi érdemrendet a kardokkal s a Ferenc József-rend hadiékitményes lovag­keresztjét ugyancsak a kardokkal. 1919 óta a somogymegyei Kazsok község lelkésze. Elnöke az igal-járási mezőgazda­sági bizottságnak, a somogyvármegyei mezőgazdasági bi­zottság s a kerületi mezőgazdasági kamara tagja. Az álta­lános választásokon pótválasztásom ^kapott mandátumot Javos Antallal, a kerület volt kisgazdapárti képviselőjével szemben, aki 499 szavazattal maradt kisebbségben. Az egy­ségeséért tagja. Erdélyi Aladár dr. (P;iksi kerület.) Született 1880-ban Tótszerdahelyen, Zala vármegyében, ahol édesatyja, nagybirtokos és egyúttal hosszú időn keresz­tiig a szabadelvű párt elnöke volt. Középiskoláit Győrben, Székesfehérvárott és Esztergomban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Tanulmányai befejezése után előbb ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1915 márciusában be­vonult katonának és 1918 decemberéig teljesített szolgálatot. Leszerelése után teljesen visszavonult Tolnamegyében lévő birtokára, s ott gazdálkodott, emellett beható jogtudo­mányi tanulmányokat folytatott. 1915-ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia a Sztrókay-dijjal jutalmazta Régi ma­gyar családi hitbizományok és joga cimü kétkötetes művét, amelynek alapján előbb magántanárrá habilitálták a pozsonyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom