1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Andrássy Gyula gróf

ti alap ellenőrzését teljesili Csernoch János hercegprímás elnöklete alatt. Számos cikke jelent meg a budapesti és vidéki napilapokban és a szaksajtóban. Soktapasztalatu szakértője a lovagias ügyeknek; politikai lovagias ügyekben sürün szerepel megbízottként, igy a gróf Lónyay— gróf Sztáray, Herceg Ferenc—Pékár Gyula, Beöthy Pál— Polónyi Dezső, az uj nemzetgyűlés idején pedig a Kaas Albert báró—Nagy Ernő afférban asszisztált. A háború alatt a losonci megfigyelő állomást létesítette mini kormánybiztos. Ferenc József király a Ferenc József-renddel és a Vöröskereszt hadiékitményes tisztikeresztjével tüntette ki. Tagja az ügyvédvizsgáztató bizottságiak, amelyben a magyar magánjogot cenzeálja. Az általános nemzetgyűlési választások alkalmával pótválasztáson kapott mandátumot coysépespárti programmal. 1627 szavazattöbbséggel győzte le ellenfelél, (íonda liélát, a szociáldemokratapárt jelöltjétAndrássy Gyula gróf (Budapest, budai (I.) kerület.) Néhai Andrássy Gyula grófnak, Magyarország volt miniszterelnökének és az Osztrák-Magyar monarchia volt külügyminiszterének a fia. Tőketerebcsen született 1860 június 30-án. Diplomatának készült és tanulmáiiyaii.ak befejezése után attasé volt a berlini és konstantinápolyi osztrák-magyar nagykövetségen. 1885-ben tűnt fel a magyar politikai életben, amikor a csikszentmártoni kerület szabadelvüpárti programmal képviselővé választotta. Ez a kerület küldte a képviselőházba 1887-ben is. Parlamenti működése ebben az időben túlnyomóan a honvédelmi tárca körül forgott s egyideig előadója is volt a honvédelmi költségvetésnek. Az 1892-iki általános választások alkalmával a főváros terézvárosi kerületi? választotta meg. Még ebben az esztendőben államtitkára lett Hieronymi Károly belügyminiszternek. 1894 június 10-én pedig Tisza Lajos gróf halála után a király személye körüli miniszterévé nevezte ki. Ebben az állásában rendkívül fontos szerepe volt az egyházpolitikai reform körül, inert mint emlékezetes, Wekerlének ebben a kérdésben nagyon nehéz volt a helyzete az udvarral szemben. Mikor a Wekerle-kormány 1895 januárjában megbukott, egyidőre visszavonult a politikai élettől. Az 1896-iki választásokon fellépett ugyan, de nem kapott mandátumot és csak Andrássy Géza gróf lemondása után választották meg időközi választáson Rozsnyón. Ebben az időben főként publicisztikai és történelmi tanulmányokkal foglalkozott ós 1896-ban adta ki az 1867-iki kieqyezés cimü munkáját, amelyet az Akadémia a Bródy-dijjal koszorúzott meg. Andrássy a 3000 forintos dijat nem fogadta el, hanem az Akadémia rendelkezésére bocsátotta, pályadíjul ; Deák Ferenc élet- és jellemrajzára. A politikai élethez a Bánffy-kormáiiy ellen megindult obstrukció idején 1897-ben tért vissza. Élénk részt vett az összeférhetetlenség kérdése