1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Andrássy Gyula gróf

7 körül kifejlődött mozgalomban s 1898 decemberében a Tiszalex benyújtása miatt a disszidensek élén kivált a szabadelvüpartbol, ahová csak Bántíy bukása s a Széli-kormány megalakulása után 1898 februárjában tért vissza. 1899 óta valóságos belső titkos tanácsos s ugyanezen év óta levelezőtagja az Akadémiának. 1901-ben jelent meg második munkája. A magyar állani fennmaradómnak és alkotmányos szabadságának okai Az Akadémia ezt a munkáját is pálvadijjal koszorúzta és 1901-ben rendes tagjává választotta. 1902-től 1907-ig a Társadalomtudományi Társaság elnöke volt1901-ben Losonez város mandátumával került a képviselőházba. Politikai súlya éltől az időtől kezdve egyre nagyobb és állásfoglalása, kivált a Széli-kormány bukása (1903 június Ki) után sok kérdésben döntő fontosságúvá vált. Tagja volt annak a bizottságnak, amelyei a képviselőház 1903-ban a Khueu-Hédorváry-kormány politikai természetű vesztegetéseinek (Papp Zoltán 10.000 koronája) vizsgálatára kiküldött, a. chlopyi hadi parancs (19011 szeptember 21.) után pedig tagja lett a szabadelviipárt kilences bizottságának, amelynek az volt a feladata, hogy nj katonai programmot állitson fel. Időközben Tisza István lett a miniszterelnök (190i> október 28-). Andrassy támogatta, meri elitélte az obstrukciót. hozzájárult a párhuzamos ülésekhez és hozzájárult volna a házszabályok szigorításához is, de nem értett egyet Tisza Istvánnak az ellenzék erőszakos letörésére irányuló terveivel, sőt határozottan elitélte azt a szélsőséges házszabályreviziót, amelyet Tisza István híressé vált ugrai levelében pendített meg s 1914 november 18-án a képviselőház hírhedtté vált esti ülésén Perczel Dezső házelnök segítségével parlamenti csínnyel ki is erőszakolt. (Lex Dániel.) Andrassy ekkor kilépett a sz-ibadelvüpártból. Ezt a lépését választóihoz intézett nyílt levelében azzal indokolta, hogy meg kell akadályozni, hogy az erőszak jogforrássá váljék. Híveivel együtt csatlakozott, a szövetkezett ellenzékhez, mely az 1905 január 26-án megejtett általános választásokon óriási győzelmet aratott: a szabadelviipárt megsemmisült. Andrassy Budapest belvárosi kerületében pár szavazattal kisebbségben maradt ugyan Tisza Istvánnal szemben, de Olaszliszkán mandátumot kapott s mikor most a koalició és a korona kiegyezési tárgyalásai megindultak, ő volt a szövetkezett ellenzék bizalmi embere. Törekvése az volt, hogy kormányképessé tegye a függetlenségi pártot, de minden igyekezete meghiúsult, mert a korona nem volt hajlandó hozzájárulni a többséggé vált ellenzék követeléseihez a magyar vezényszó, a gazdasági önállóság dolgában. Következett a darabontkorszak Fejlérváryval, Lányival és KristóiTyval. Andrassy a leghevesebb harcot folytatta ellene. Közben a koronával is folytatott, de. eredménytelen tárgyalásokat, mig végre 1906 február 19-én az országgyűlést feloszlatták. Hosszas tárgyalások után a király 1906 április 8-án az úgynevezett „paktum' alapján kinevezte a koalíciós kormányt, amelynek Wekerlc volt a miniszterelnöke. Andrassy a belügyi tárcát vállalta.