1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Csöngedy Gyula - Czettler Jenő dr.

47 rának szakszerű vezetése mellett gyűjtötte munkájának alapanyagát. .Nagyobb tanulmányutakat lett .Németországban, Dániában és Svédországban kivált a mezőgazdaság*! szövetkezetek működését tanulmányozta. 1909 elején a földmivelésügyi minisztérium a külföldre vándorolt magyar honosok visszatelepítése érdekében megindított akció vezetőjéül a Magyar Uazdaszö vétséghez osztatta be, ahol ezen a munkakörön kivül minden szociális akció vezetését önként vállalta és főleg a falusi nép szabad tanításának szervezésével foglalkozott. A falusi továbbképzés Darányi rendszerű intézményét, a gazdagimnáziuniot, 1914 elején honosította meg Magyarországon, üzen kivül a tanyai gazdálkodás javítása és a tanyai központok szervezésű érdekében fejtett ki állandó tevékenységet. Az ujabb szövetkezeti egyesületek, íöldbérlő, legelő bérlő, bolgár kertész, villamossági stb. szövetkezetek létesítése érdekében is állandóan közreműködik és külföldön több tanulmányutat tett. A háború kitörésekor az amerikai visszavándorlás birtokpolitikai vonatkozásainak intézése önmagától megszűnvén, a rokkant telepítés ügyével kezdett foglalkozni, erről a kérdésről több tanulmányt tett közzé és németországi és ausztriai tanulmányútjáról szerzett tapasztalatait a rokkantügyi hivatal különböző tanácsaiban és szakbizottságaiban gyakorlatilag érvényesítette. Ugyancsak alapvető tevékenységet fejteit ki a Magyar Gazdaszövetség birtokpolitikai bizottságában, amely a birtokreform kérdésével foglalkozott Prohászka Ottokár közismert javaslata alapján. Végül Pestmegye gazdasági intézőbizottságában mint megyebeli birtokos különösen a behívások következtében előállott munkáshiány orvoslásán dolgozott. Ez alapon lett tagja a hadseregfőparancsnokság és a hadügyminisztérium mellett szervezett legfőbb gazdasági tanácsnak is és ezért kérte fel a középeurópai gazdaegyesület, hogy az 1918-ban tartott bécsi konferencián a háborús mezőgazdasági munkáskérdésről előadó javaslatot terjesszen elő. 1917-ben a Magyar Tudományos Akadémia A magyar mezőgazdasági szociálpolitika cimü rendszeres munkáját a Pesti Magyar Kereskedelmi bank jutalmával koszorúzta, egyszersmind megbízta, hogy a magyar telepítés ügyéről összefoglaló munikát írjon. 1918 elején mint miniszteri osztálytanácsos megvált a földmivelésügyi minisztériumból és teljesen a Magyar Gazdaszövetség szolgálatába lépett, előbb mint igazgató helyettes, majd 1918 végén ennek a gazdatestületnek igazgatójia. Ugyancsak 1918-ban magántanárrá habilitálta őt a budapesti tud. egyetem jogi kara a mezőgazdasági szociálpolitikából. A forradalom kitörése előtt mint a Magyar Társaság főtitkára részt vesz mindazon tudományos és társadalmi mozgalmakban, amelyeknek célja volt a vesztébe rohanó országot végzetes útjában megállítani. Ezirányu munkássága, továbbá a birtokreform kérdésében és egyéb mezőgazdasági szociálpolitikai kérdésben kifejtett tevékenysége folytán Haidik. dezignált miniszterelnök magasabb politikai állási