1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Cziráky György gróf

48 ajánlott fel neki, :le a forradalom ezt a kombinációt megakasztotta. A Károlyi-uralom alatt mint a Gazdaszövetség igazgatója irodulmi harcot vivott a szélsőséges irányokkal a Magyar Gazdaszövetség folyóiratában és a Közgazdasági Társaság ülésein tartott nyilvános előadásaiban. Mint a nemzeti alapon álló földmüvespárt egyik megalapítója, a lajstromos választás egyik jelölő listáján is szerepelt Jászmegyében. A kommün megakasztotta további közszereplések 19.19 március 24-én a kommün a Magyar Gazdaszövetséget feloszlatta, őt fegyveres terrorcsapattal mozdította el igazgatói tisztségéből. Április 8-án a közoktatásügyi népbiztosság az egyetemen is eltiltotta a tanítástól. A kommüni alatt semmiféle alkalmaztatást nem vállalt és kénytelen is volt a fővárost elhagyni. A kommün után az egyesült pártok bizalma irányító politikai szerepet szánt neki, de ezt visszautasította, hogy a tanácskormány által széttörött Magyar Gazdaszövetség szervezetét rendbehozhassa. E mellett nagyarányú propagandát fejtett ki a területi integritás érdekében, részt vett a társadalmi egyesületek mozgalmaiban, cikkeiben a nemzeti gazdaságpolitika irányelveit fejtette^ ki. 1919 decemberben létesített egyetemi közgazdasági tudományi fakultáson a szövetkezeti politikai tanszékre nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1920 júliusban németországi körútra indult és a szövetkezeti ügy ottani tanáraival megállapodási létesített abban az irányban, hogy egymás szövekezeti szemináriumait támogatni fogják. Az 1920. évi első nemzetgyűlési választásokon a jákóhalmi kerület választotta nemzetgyűlési képviselővé. Intenzív munkásságot fejtett ki a nemzetgyűlésen pénzügyi és egyéb gazdasági javaslatok tárgyalásánál, a földművelésügyi bizottságban a földreform tárgyalásánál. A Magyar Gazdák Szemléjének társszerkesztője és a Barázdának lapvezére. Különösen a mezőgazdasági ipari és az ezekkel foglalkozó szövetkezetek létesítésénél fáradozik. Az országos szabadoktatási tanácsba 1920-ban nevezték ki előadó tanácsossá. A második nemzetgyűlésbe mint kormányttámogató pártonkivülit a jákóhalmni kerület küldötte egyhangúlag. Cziráky György gróf (Ozelhlümülki kerület.) 1885 május 9-én született Sárosdon, Fejérmegyében. Tanulmányait a bécsi Teréziánumban, a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában s a magyaróvári gazdasági akadémián végezte. Sokat utazott külföldön, ismételten, hoszszabb ideig tartózkodott Angliában és Németországban, főként a mezőgazdasági ipart tanulmányozva. Kenyerű, vas vármegyei birtokán gazdálkodik. Vas vármegye közéletében tevékeny részt vesz már évek hosszú sora óta. A törvényhatósági közgyűlésen kiválóan közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. A kommün idején kenyerű birtokán tartózkodott. Az ellenforradalom alatt Szamuely terroristái Csornán