1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bessenyey Zénó

30 biró, a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a pécsi képviselőtestületnek, iskolaszéknek tagja, a drávavölgyi vasat, siklósi néptakarékpénztár igazgatósági tagja, a Keresztény Nőegyesület titkára. A nagyatádi Szabó István vezetése alatt állott Kisgazdapárt országos szervezési munkálataiban már hét év óta szóval és tollal igen tevékeny részt vesz. A szerb megszállás alatt lelkes ngitáeiót fejtett ki a magyar állameszme mellett. Ezért a szerbek elhurcolták s börtönbe vetették. Három hetet, töltött borzasztó kínzások között Mitrovácon, majd fogságából hazakerülve, szülőföldjéről a szerb hatóság kitiltotta. A kommün bukása után az Országos Kisgazdapárt titkára lett, majd a két, kisgazdapárt egyesülése után a párt igazgatójává választották. Az 1920. évi tiszántúli választások alkalmával a sarkadi (nagyszalontai) kerület választotta meg kisgazdapárti programmal. Nagyatádi Szabó István egyik legrégibb hive és bizalmasa. Több nagysikerű beszédet tartott a nemzetgyűlésen a szerbmegszállta részek lakossága, a magyar külpolitika érdekében és a kisgazdaérdekek érvényesítéséért. () nyújtotta be a kisbérletek alakításáról és házhelyek kijelöléséről szóló törvény megalkotását célzó indítványt. Az egységes kormányzópárt megalakulása, után a párt intézőbizottságának tagja lett. Az uj nemzetgyűlési választásokon a nagyszalontai kerület szótöbbséggel újból képviselőjének választotta meg a magyar munkáspárti Rásonyi-Papp Gedeonnal szemben. Bessenyey Z<mó (Sárospataki kerület.) Családjának zemplénvármegyei ágából származik. Miglécen született 1880-ban. Iskoláit Sárospatakon, Eperjesen és Kassáu végezte, a kolozsvári egyetemen pedig a jogo>" hallgatta. 1901-ben Zemplén vármegyéhez került, ahol szolga^í^ biró, majd aljegyző, később vármegyei tiszteletbeli főjegyző lett, 1908-tól fogva pedig sárospataki főszolgabíró, 1914-ben id. Molnár Viktor felsőmagyarországi kormánybiztos mellett a közigazgatási ügyek előadója volt, 1915-ben az orosz betöréssel sújtott négy felvidéki zempléni járás élére került és itt az úgynevezett kárpáti akciót is vezette. 1916-ban ezirányu működésének elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. A járás területén kormánybiztosi minőségben a házhelyek rendezésével is megbízták. 1916-ban visszakerült a, kormánybiztosság mellé, majd ennek megszűnésével a sárospataki járás főszolgabirájja lett. A háború által sújtott lakosság ügyeivel különösen sokat foglalkozott. A sárospataki gazdakörnek elnöke. A forradalom után szabadságot kapott, a kommunisták pedig elmozdították állásából, a kommün dtán pedig rövidesen nyugalomba vonult. Ettől az időtől fogva közgazdasági téren tevékenykedik. A Sátoraljaújhely! Hitelbank igazgatóságának elnöke, a Magyar-Olasz Bank fiókjának elnöke, a sárospataki takarék-