1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bethlen István gróf

31 pénztár igazgatósági tagja, a Bodrogközi vasút felügyelőbizottsági tagja és a Pénzintézetek Országos Egyesülésének választmányi tagja. Tagja volt a zemplénmegyei munkapárínak. A nemzetgyűlési választásokon a sárospataki kerületben kapott mandátumot egységespárti programmal. Bethlen István gróf (Hódmezővásárhely, I. kerület.) 1921 április 15-e óta Magyarország miniszterelnöke. Régi erdélyi főúri családból származik, melynek ősei között szerepel iktári Bethlen Gábor, Magyarország királya, Erdély fejedelme, a magyar alkotmány ós a protestantizmus nemes védője, Gustav Adolf svéd király szövetségese. Édes apja Bethlen István gróf, édes anyja Teleki Ilona grófnő. Bethlen István gróf 1874 október o-án született Gernyeszegen, Marostorda vármegyében. Tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban kezdte, a bécsi Teréziánumban, majd külföldi főiskolákon s a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán s utóbb a magyaróvári gazdasági akadémián folytatta. Tanulmányai befejezése után családi birtokain gazdálkodott, miközben sokat utazgatott Európa összes államaiban s Amerikában is. Politikai pályafutását 1901-ben kezdte, amikor a mezőségi (erdélyi) kerület szabadelvüpárti programmal országgyűlési képviselővé választotta. Politikai egyéniségét, mely teljes erővel az ellenforradalom korszakában bontakozott ki, erős, hangsúlyozott konzervativizmus, vezéri hajlam, sok taktikai készség és nemes nacionalizmus jellemzi, mely utóbbi talán leginkább Erdély különleges helyzetének hatása alatt fejlődött ki benne. Bár szabadelvű programmal került az országgyűlésbe, kezdettől fogva azokhoz a politikai pártokhoz vonzódott, amelyek Magyarország teljes függetlenségének kivivását tűzték ki céljukul s 1901) novemberében a katonai kérdés körül támadt bonyodalom során Apponyi Albert gróffal együtt ki is lépett a szabadelvű pártból s a következő év elején a függetlenségi 48-as párthoz csatlakozott. E párt programra jávai választotta meg a mezőségi kerület az 1905-iki és az 1906-iki általános választásokon is. 1910-ben, mikor a függetlenségi párt kettévált, Kossuth Ferenchez csatlakozott s az ő pártjának programmjávai kapott mandátumot ugyancsak a mezőségi kerületben. Már a. háború előtt is minden ügyeimét Erdély ügyei kötötték le s lassankint szokássá vált benne, hogy a bel- ós külpolitikai helyzetet Erdély szempontjából ítélje meg s politikai orientációja különösen a háború során mindig ehhez igazodott. Tárgyilagossága s puritán önzetlensége tekintélyes poziciót biztosított neki a régi országgyűlés heves pártviszályai között s a pártok előtt való tekintélyénél fogva gyakran kérték fel közvetítő szerepre. Ö Felsége Ferenc József király érdemei elismeréséül valóságos belső titkos Unácsosai sorába emelte. Szerepét és tekintélyét megőrizte