1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Baross János dr.

»>•) dóan vezetőszerepet vili Soniogyniegye. függetlenségi és 48-as politikájának irányításában. Gimnáziumi tanulmányait So­mogycsurgón végezte. Orvosi tanulmányait n budapesti egyetemen 1906-ban kitüntetéssel fejezte be. Orvostanhall­gató korában résztvett. a budapesti egyetemi Bethlen Gábor­Kör megalapításában; 1904-ben e körnek elnöke volt. Orvos­doktori oklevelének elnyerése után Réczey professzor klini­kájára ment, hol 1909-ben műtősobészi oklevelet szerzett. Hatósági tisztiorvos és középiskolai egészségtan-tanár. Oklevelének megszerzése óta állandóan klinikai és kórházi intézetekben dolgozik és munkásbiztositási intézményekben működik. A Magyar Sebésztársaság ülésein több orvostudo­mányi előadást tartott. A háború kitörésétől katonai egész­ségügyi intézetekben dolgozott mint ezredorvos. 1916 január; jában mint ezredorvost a Révész-utcai rokkantakat utókezelő gyógyintézetbe nevezték ki Verebély tanár osztályára, aki mellett a rokkantak sebészetének művelésében igen jelenté kény szerepet végzett. Ezzel kapcsolatban a budapesti Orvos­egyesületben több bemutatóelőadást tartott. Munkatársa az Uránia tudományos folyóiratnak. A Bothesda-kórház sebé­szeti osztályára főorvosnak Kertész .József egyetemi ma­gántanár utódjául 190(5 októberében választót Iák meg: 1919 január 15-ike óta, e kórház igazgató-főorvosa. Az első nem­zetgyűlésen, amelyen a szigetvári kerületet képviselte kis gazdapárti programmal, többizben szólalt fel, Nagyatádi Szabó István híve. A Délvidéknek a jugoszláv megszállás alól történt felszabadulása, után csonka kerületének mandá­tumáról önként lemondott, és uj választásnak vetette alá magát. TJgy ezen a választáson, mint az uj nemzetgyűlési választásokon kerülete előbb óriási többséggel, utóbb egy­bangnlag az egyséaespárt progrannnjával újból megválasz­totta képviselőjének. Baross .Tános dr. (Pilisvörösvári körület.) Pilisszántón, Pestmegyében született 187.") december 21-én földbirtokos családból. Középiskoláit Esztergomban, az egyetemi tanulmányait Budapesten végezte; jog- és állam­tudor, fővárosi gyakorló-ügyvéd, földbirtokos." 1895-ben Pest vármegye szolgabirája, azután pedig a kereskedelmi minisz­tériumban fogalmazó volt rövid ideig. Sokat foglalkozott tudományos közgazdasági kérdésekkel; minit magántanár a budapesti tudományegyetemen két éven (1909—1910) át elő­adásokat tartott az agrárpolitika köréből. Önálló munkái: Agrár öröklési jog; A hitbizományok reformja; A földbirtok hitele; Öröklési jogi kérdések; Az idegeitek i>ir tokszerzése; A Nemzeti választójog; A szénkérdés; stb. Éveken át volt az O. M. G. E. agrárjogi előadója. Európa legtöbb államában agrárpolitikai tanulmányokat végzett. Régebben la! Magyar­ország, Hazánk én Virradat vezércikkírója volt. Képviselővé 1901-ben 24 éves korában választották meg először és pedig a

Next

/
Oldalképek
Tartalom