1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Barthos Andor dr.

28 csongrádi kerületben. Az 1901-ben összeült képviselőházban Bethlen István gróffal együtt volt körjegyző. Mandátumát azonban később a kir. Curia megsemmisítette, egyúttal fel­függesztve a kerület képviselőküldési jogát is. A koalíciós időkben a szabadelvű pártból Apponyi Albert gróffal együtt belépett a Kossuth-pártba és 16 éven át képviselte a torontál­megyei lovrini kerületet, mely 1905-ben választotta meg elő­ször. — A mérsékelt nemzeti A'álasztói jog érdekében tartott vigadóbeli nagygyűlésen (1910 március 19-én), amelyen Tisza István gróf és Károlyi Mihály együtt elnököltek, előadó­ként szerepelt. Az ellenforradalmi mozgalmakban Friedrieh Istvánnal együtt vett részt. A bolsevizmus alatt két hónapig fogságban volt a gyűjtőfogházban. Az 1922. évi általános választások során szülőföldje, az újonnan alakított pilisvörösvári kerü­let küldte be a nemzetgyűlésre vdrtonkivüli irredenta pro­grammal. Pótválnsztáson választották meg öt jelöli közül. 857 szóval győzte le legerősebb ellenfelét, Kádi Sándort, a szociáldemokrata párt jelöltjét. Barthos Andor (Ír. (Mátészalkai kerület.) Nyugalmazott h. államtitkár és műegyetemi magán­tanár, született Sátoraljaújhelyen 1865-ben. Középiskoláit Kassán, jogi tanulmányait Budapesten végezte és itt nyerte el a. jogi doktorátust is. Közpályáját Abauj-Torna vármegye törvényhatóságának szolgálatában, mint közigazgatási trya­kornok kezdette, meg 1886-ban. Ugyanekkor nevezték ki a közmunka és közlekedésügyi minisztériumban fogalmazó­gyakornokká. 1895-ben mint miniszteri segédtitkár a vasúti tisztképző tanfolyam rendes tanárává. nevezték ki. 1904-ben a kereskedelmi minisztériumban rövid ideig a vasuteriüodélvezési osztályt vezette és ugyanekkor lett a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút kormánybiztosa. 1905-ben az ipari-közigazgatási ügyosztály főnöke lett. 1913-ban miniszteri tanácsossá nevezték ki és az ipari közigazgatási osztályon kívül a belkereskedelmi osztályt 1 is vezette. Báró Harkányi János minisztersége alatt h. állam­titkár lett. 1913-ban a közlekedési királyi tanfolyamok igaz : ga tójává nevezték ki s ugyanekkor a budapesti női ipari iskola felügyelőbizottságának elnökévé választották. A pápa­csornai, a pancsova-petrovszellói, majd a bares-belovár-verő­cei helyiérdekű vasútnak igazgatósági tagja. 1910-ben a ki­rály műegyetemi magántanárrá nevezte ki; a vasúti joa­nak és az ipari közigazgatásnak előadója volt- Báró Szte­rényí József kereskedelmi minisztersége alatt 1917-ben a budapesti közúti vasutak kormánybiztosa volt. A szakirodalom terén tevékeny munkásságot frit ki. A közlekedési szakkönyvtárban megjelent _ a . ; Maayar Vasúti 'törj foalalata" eimü munkája, majd később a közlekedési tanfolyamok által kiadott Macj.wr Vasúti

Next

/
Oldalképek
Tartalom