1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A kormány nem nemzetgyülési képviselő tagjai - Vass József dr.

209 leghevesebb ellenállását váltotta ki, a kouzervativ körök felfogása szerint pedig túlságosan radikális volt, s kisérletképen a fővárosban a lajstromos választást kivanta életbeléptetui, nem lett törvény, rendelet formájában azonban életbelépett s az 1922-iki általános választások az általa tervezett választójog s az ö vezetése alatt folytak le. Belügyminisztersége alatt, 1922 április 3-án történt a szörnyűséges bombamerénylet az Erzsébetvárosi Kör ellen, melynek tetteseit, bár Klebelsberg gróf mindent elkövetett, ami hatalmában állott, a rendőrség nem tudta kideríteni. Felhatalmazására akkoriban az Ébredő Magyarok Egyesületének helyiségeiben házkutatást tartottak, amiért az ébredők rendkívül heves módon ellene fordultak s mikor egyik izgató tartalmú plakátjukat eltávolíttatta az utcákról, ujabb falragaszukon sértő kifejezésekkel illették, amelyekért ő a bíróságnál keresett elégtételt. Az ébredők ellen intézett, lépései nagy feltűnést keltettek. A merénylet áldozatainak sírjánál emelkedett szellemű gyászbeszédet mondott. Az általános választások alkalmával Soproniban lépett fel. Andrássy Gyula gróf és Hébelt Ede dr., a szociáldemokrata párt jelöltje voltak az ellenfelei. Az alapválasztáson 2832 szavazattal kisebbségbe jutott ellenfelei megett s igy Andrássy és Hébelt dr. között pótválasztásra krült a sor, amelynek során Hébelt dr. 5079 szavazatával szemben Andrássy 169 szóval kisebbségben maradt. A Bethlen-kormány 1922 júniusában történt rekonstrukciójakor megvált a belügyminiszteri tárcától s vallásos közoktatásügyi miniszter lett. Ebben az uj állásában, mely leginkább felel meg hajlamainak s képességeinek, első tette a Magyar Tudományos Akadémia segélyezése érdekében indított akció volt. Évek hosszú sóra óta elnöke a Történelmi Társulatnak s ebben az állásban sok sikerrel fáradozik az egykor virágzó magyar történelmi irodalom uj életrekeltésén. Nagy részben az ő érdeme a Társulat legújabb kiadványának, Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatékának a megjelentetése. A két hatalmas kötetből álló munka nemes értelemben vett szenzációja volt a magyar könyvpiacnak. Vass József dr. M. kii', népjóléti miniszter. 1877-ben született Sárváron. Középiskoláit Győrött és Székesfehérváron végezte, a teológiát Rómában és ugy a filozófiai, mint a teológiai doktorátust Rómában szerezte meg. Rómából hazatérve előbb Abonyban káplán lett, majd Székesfehérvárott hitoktató, később teológiai tanár- Glattfelder Gyulának csanádi püspökké való kinevezése után a budapesti Szent Imre-kollégium igazgatójává- nevezték ki; a pudapesti egyetemen az egyházi ékesszólastan nyilvános rendes tanára. Már fiatal pap korától kezdve elénk reszt vett íí közéletben. Székesfehérvárott fáradhatatlan buzgalommal U