1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A kormány nem nemzetgyülési képviselő tagjai - Vass József dr.

210 szervezte a keresztényszocialista munkásmozgalmat és a helyi lapokba közéi ezer vezércikket irt. Emellett számtalan cikke jelent meg az Alkotmányban, Nemzeti Újságban, a keresztény irányú lapokban s az egyházi irodalmat önálló kötettel is gazdagította „Szent Ágoston vallomásaidnak magyar fordításával. A kommün alatt a terroristák a kivégzendök jegyzékébe iktatták, de ezt egy vörös katona idejében tudomására hozta, ugy hogy még idejében elmenekülhetett Budapestről. A vasvári kerület 1920-ban egyhangúlag választotta meg nemzetgyűlési képviselőjévé. Fővárosi bizottsági tag. Mindjárt a nemzetgyűlés összeülése után egyik vezetője lett a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának s már a nemzetgyűlés első idejében nagy feltűnést keltő beszédeket mondott. A Teleki-kormány megalakulása után nagyatádi Szabó Istvántól átvette a közélelmezési miniszteri tárcát. E minőségében első ténykedése az volt, hogy a kilences pártközi bizottságnak az 1920. évi gabonaforgalom szabályozása tárgyában hosszú tanácskozás után hozott határozatát, amely a rekvirálásokat elejtette, végrehajtatta s ennek megfelelően módosította az elődje által kiadott renleletet. Az 1920 december 16-án rekonstruált Teleki-kabinetben kultuszminiszter lett, de a közélelmezési miniszteri tárcát is megtartotta mindaddig, amig a Bethlen-kormányban helyét Mayer Jánosnak át nem adta. Bethlen István kormányában néhány hétig vezette még a közélelmezési iniiiisztériuni ügyeit, amig Mayer János külföldi útjáról vissza nem tért. Kultuszminiszteri működéséhez fűződik a menekült egyetemek áthelyezéséről szóló törvény megalkotása. Részletesen kidolgozott közoktatási és nevelési programmot dolgozott ki. Ezzel kapcsolatos első törvényjavaslatát a kötelező iskolalátogatás kiterjesztéséről nég az első nemzetgyűlés törvénybe iktatta. Programmjának többi részét a kormányban időközben beállt változások folytán már nem valósíthatta meg. A királykérdés körül nevezetes szerep jutott osztályrészéül, még pedig először már a húsvéti (1921.) királynapok idején. Teleki Pál gróffal, az akkori miniszterelnökkel véletlenül Szombathely környékén tartózkodott, amikor a király Szombathelyre érkezett s a kisgazdapártban akkor az a gyanú merült.fel, hogy ő is, s a miniszterelnök is be volt avatva akirály szándékaiba. A helyzetet azonban sikerült tisztáznibár már akkor tudták, hogy a király felajánlotta neki a kultuszminisztersóget- Az októberi kísérlet alkalmával Bethlen István gróf őt küldte a király elébe, amikor az uralkodói hatalom átvételét proklamálva útban volt a főváros felé. Vass akkor a kormányzó levelével Komáromba utazott. A kormányzó levelében a király hazaüságára apellálva, arra kérte Ő Felségét, ejtse el a bevonulás tervét s ne erőszakolja a királyi hatalom átvételét, mert ezzel végveszedelembe dönthetné az országot, s kérte arra is, jönne el személyesen fegyveres kiséret nélkül Budapestre. Vass azonban nem juthatott a király elébe, miként a nemzetgyűlésen később elmondotta, azért, mert "ebben Eakovswky István és Andrássy