1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A kormány nem nemzetgyülési képviselő tagjai - Belicska Sándor

20(> nemzetiségi kisebbségek kérdésében képviselt álláspontunk számára. A Bethlen-kormány 1922 júniusában történt rekonstrukciójakor távozásáról beszéltek, ezek a hirek azonban alaptalanoknak bizonyultak. Ezidőszerint is mint külügyminiszter tagja a kormánynak. A belpolitika kérdéseiben nem lépett előtérbe. A nemzetgyűlésen nincs mandátuma, a választásokon fel sem lépett. Belicska Sándor M. kir. honvédelmi miniszter. 1872-ben született Lajosfalván, Torontál vármegyében. Középiskoláit Fehértemplomban végezte és a Ludovika Akadémia növendéke lett. 1890-ben, mint évíolyamelsőt hadnaggyá nevezték ki és a szegedi honvédgyalogezredhez osztották be, amelynél két évig teljesitett csapatszolgálatot. Szegedről a budapesti felső tiszti tanfolyamra vezényelték, majd Bécsbe, a hadiiskolába, ahonnan 1895-ben a kassai hadtestparancsnoksághoz került, mint a vezérkarhoz beosztott főhadnagy. Ugyané minőségben teljesitett szolgálatot a szegedi honvédkerületi parancsnokságnál is. Innen a debreczeni honvédgyalogezredhez vezényelték, ahol újra csapatszolgálatot teljesitett és 1898-ban százados lett. Ezután öt évig a budapesti felső tiszti tanfolyamon a taktika tanára volt, majd pedig egy évig a vezérkarhoz volt beosztva Bécsben, ahonnan újra Kassára került a hadtest vezérkarához. 1908-ban a honvédelmi minisztérium első, vezérkari osztályának lett a főnöke, most már mint alezredes. E minőségében résztvett a védtörvény előmunkálataiban, a honvédség átszervezésében és 1912-ben az uj véderőtörvény megalkotásakor ő képviselte a honvédelmi minisztériumot a képviselőház tárgyalásain Hazai Samu báró honvédelmi minisztersége idején. Kitűnő szolgálataiért a király akkor ritka kitüntetésként a vaskoronarenddel tüntette ki. A világháború alatt, mikor Szurmay Sándor báró harctéri parancsnokságot vállalt, ő vette át a minisztérium katonai csoportjának főnökségét és 1917-ig az összes katonai szervezési munkálatok az ő vezetése alatt folytak le. 1917 tavaszán a király a 77. honvédgyalogdandár élére állitotta, amelynek oroszországi és romániai harcai nagyra növelték hirnevét. Egy évig állott a dandár élén, amikor a keleti hadsereg vezérkari főnökségét bizta rá a hadvezetőség. Hadiszállása Odesszában volt. Ukrajna pacifikálása és sikeres közgazdasági kihasználása nagvrészben az ő érdeme, ami annál emlékezetesebb, mert akkor tudvalevőleg a hadsereg és mögöttes országrészek ellátása már nehézségekbe ütközöttHáborús szolgálatainak elismeréséül a király több izben kitüntette. Tulajdonosa a második osztályú katonai érdemkeresztnek, a második osztályú vaskoronarendnek, a Lipótrendnek s mindhárom Signum laudisnak a kardokkal. A német császár első- és másodosztályú vaskereszttel, a bajor