1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A kormány nem nemzetgyülési képviselő tagjai - Bánffy Miklós gróf

A kormány nem nemzetgyűlési képviselő tagjai: Bánffy Miklós gróf M. kir. külügyminiszter. 1873-ban született Kolozsvárt. Középiskolái bevégezté­vel a jogi fakultás hallgatója volt a budapesti, majd a kolozsvári Ferencz József-tudományegyetemen, mely az államtudományok doktorává avatta. 1899-ben állami szolgá­latba lépett: fogalmazó lett a fiumei tengerészeti hatóság­nál, majd egy évvel utóbb mezőgazdasági szaktudositó Ber­linben, ahol 1901 júliusáig működött. 1901-ben a tekéi kerület időközi választáson, majd az ugyanez évben lefolyt általános választáson is szabadelvű programmal képviselőjévé válasz­totta. 1906-tól 1909-ig főispánja, volt Kolozsvár városának és Kolozs vármegyének. Az 1910-iki általános választások alkal­mával Kolozsvár város második kerülete Wesselényi Ferenc báró koronaőrre] szemben választotta meg képviselőjévé, amv akkoriban nagy feltűnést keltett. Pártonkívüli hatvan­hetes programmal lépett fel, később azonban a nemzeti munka­párthoz csatlakozott. Kisbán Miklós név alatt mint nagy­sikerű irót ismerik az irodalmi és művészi világban. A nap leaenddja és A nagy ur cimü drámáival jelentékeny irodalmi sikere volt. Az Erzsébet királynő-szoborpályázat alkalmával mint pályanyertes szoborművek építészeti részének terve­zője keltett nagy feltűnést értékes munkáival. Egy darabig intendánsa volt az állami színházaknak és e minőségében szinpadi képeivel aratott nagy sikereket. A kormányzó 1921 április 14-én a Bethlen-kabinetben külügvminiszterré nevezte ki, s Bánffy gróf mindjárt hivataloskodása kezdetén fontos külpolitikai események középpontjába került. Teleki Pál gróf. Bethlen István miniszterelnök elődje és Gratz Gusztáv dt\, Bánffy gróf elődje a külügyi hivatalban ugyanis még 1921 márciusában gazdasági tárgyalásokat kezdtek a csehek­kel. A Lajta melletti Bruckban találkoztak március 14-én a csehekkel, Benes külügyminiszterrel és Hotovec kereskedelmi miniszterrel. Ezek a tárgyalások a Teleki-kormány vissza­lépésével megszakadtak s Bánffy, amint külügyminiszter lett, újra felvette az elszakadt fonalat s a most következett tár­gyalásoknak Bánffy és Benes marienbadi találkozása (június 25-én) volt a legnevezetesebb mozzanata. Bánffy gróf gazda­sági téren jelentős sikereket ért el, a politikai természetű ügyek tárgyalása azonban, sajnos, félbemaradt. A magyar külpolitika akkoriban, mint egyáltalán a proletárdiktatúra összeomlása, óta s azóta is állandóan, tisztára defenzív jellegű volt. Hivatalos helvről nem győzték eléggé hangsúlyozni a nuiayar állainpolitika békés természetét s mégis a kiseirlenie 1920 óta ugy rendezkedett be, mintha Magyarország tárna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom