1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Zsilinszky Endre dr. - Zsitvay Tibor dr.

203 az ő indítványára rágalmuknak nyilvánította a romániai diákszövetség Magyarország ellen emelt panaszait. A jogtudományok tudorává avattatván, állami szolgálatot vállalt s mint a kereskedelmi minisztérium segédfogalmazói a vett részt az állami munkásbiztositó hivatal szervezőmunkálataiban. Csakhamar otthagyta azonban a hivatali pályát, ügyvédi vizsgát tett 1909-ben s Budapesten nyitott irodát. Ebben az évben államvasuti ügyészi megbízást nyert A világháború alatt központi parancsnoka volt a budapesti polgárőrségnek. A forradalmak idején tevékenyen működött a vasutasság ellenforradalmi szervezésében. A kommün bukása után a Keresztény Nemzeti Párt megalapításában mint a Pékár Gyula elnöklete alatt működő programmkészitő bizottság tagja vett részt. 1919 szeptemberében a Friedrich-kormány Kecskemét város kormánybiztos-főispánjává nevezte ki. Állása elfoglalásakor a megszálló oláhok letartóztatták s csak nemzetközi intervencióra szabadult ki. A megszállás alatt nagy erővel és sokszor nagy sikerrel lépett fel a románok túlkapásaival és zsarolásával szemben a sanyargatott nép védelmére. Mint kormánybiztos azonnal hozzálátott a városi rendőrség államosításához, ami azonban a megszállás miatt késedelmet szenvedett s emiatt már csak a megszálló csapatok kivonulása után bekövetkezett sajnálatos események folytatását és megismétlődését volt képes megakadályozni. 1920 márciusában lemondott állásáról. Felmentése után újra megnyitotta irodáját Budapesten. Társelnöke a Budapestterézvárosi katli. autonómiai Tanácsnak, a Keresztény Kaszinónak, szakosztályi elnöke a Juristaklubnak. ügyésze a Mozdonyvezetők Országos Szövetségének s a Magyar Vasúti és Hajózási Klubnak. Főmunkatársa a Vámügyi ós Közlekedési Közlönynek, a bírák, ügyészek és közigazgatási tisztviselők továbbképző tanfolyamán a vasúti fuvarjog előadója volt. Sokat dolgozott irodalmi és szaklapokba. Különböző lapokban megjelent verseit 1903-ban külön kötetben is kiadta. Rubinek Gyula halála után a kecskeméti I. kerületben lépett fel egységespárti programmal, de az 1922 február 5-én megejtett választáson kisebbségben maradt a függetlenségi és 48-as párti Horváth Mihály dr.-ral, a kerület volt országgyűlési képviselővel szemben. Az általános nemzetgyűlési választásokon 3241 szavazattal választották meg ' Melha Armand dr. függetlenségi párti jelölt 2911 szavazatával szemben, eaységcspárii programmal.