1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Zeőke Antal dr. - Zichy János gróf

200 néppárt volt vezérének az öccse, édes anyja Rédern Mária grófnő, Re de ni Henrik grófnak lánya. Középiskolai tanulmá­nyait a jezsuiták kalksburgi intézetében kezdte s a székes­fehérvári cisztercita főgimnáziumban fejezte be- Egyetemi tanulmányait Berlinben és Budapesten végezte. Jogot hall­gatott s 1892-ben az államtudományok doktorává promoveál­tak. Egyetemi polgár korában ő alapította a Szent Imre-köri, melyből később a Szent Imre-internátus fejlődött. Ennek az intézménynek máig is elnöke. Tanulmányai befejeztével köz­igazgatási szolgálatba lépett. 1894-ben tagja lett a főrendi­háznak s ekkor megvált a közigazgatástól. Még ezt megelő­zően megházasodott, nőül vévén Zichy Margit, grófnőt, néhai Erzsébet királynő palotahölgyét, Zichy Géza grófnak, a kii*. Operaház egykori intendánsának leányát. 1896-ban a znrányi kerület néppárti programmal képviselővé választotta. Az 1896—1906-iki országgyűlés feloszlása után Szabadbáráiidon lépett fel és 1901-től 1910-ig ezt a kerületet képviselte az országgyűlés képviselőházában. 1903-ig elnöke és vezér­szónoka volt az országgyűlési néppártnak. Ebben az évben lemondott az elnökségről, mert a katonai létszámemelés körül kitört obstrukciót, amelyben pártja teljes erővel vett részt, nem helyeselte s egy évvel utóbb. 1904 őszén, kilépett a párt­ból is. A néppárt akkoriban a Tisza István miniszterelnök által 1904 március 4-én előterjesztett házszabály szigorítás ellen foglalt állást, ő azonban ezt, maga is szükség-esnek tar­totta s pártja álláspontját nem tudta összeegyeztetni a magáéval. Ekkor kivül maradt a pártokon egész 1906 máju­sáig, amikor az országgyűlési alkotmánypárthoz csatlako­zott. Az 1905/06-iki válság alkalmával, mely végül is a koalició győzelmével Végződött, nevezetes része volt a kibontakozási tárgyalásokban s ö Felsége I. Ferenc József több izben ki­kérte a helyzetről való véleményét. Mikor aztán 1906 őszén az al'kotmánypátthoz csatlakozott, belépő nyilatkozaJtSában azt a fontos kijelentést tette, hogy az egyházpolitikai törvé­nyek reviziójának kérdése — a néppárt programmjának tudvalevőleg ez volt a gerince — elvesztette az aktualitását s ezzel a néppárthoz való viszonya végképen megszakadt. Az alkotmánypárt feloszlása után (1910) a nemzeti munkapárt­ihoz csatlakozott s 1910 március 1-én Khuen-Hédervárv Károly gróf kormányában Ferenc Ferdinánd trónörökös egyenes kívánságára kultuszminiszterré neveztetett ki. Tár­cájáról 1912 végén, a Désy—Lukács-perben tett tanúvallomása miatt, mely pártjában s a minisztertanácsban is nagy fel­tűnést keltett, mondott le­Az 1910-iki választásokon néfxv helyen is fellépett, Sza­badbárándon, Egerben, Pécsett és Székesfehérvárott. Az első három kerületben megválasztották, Székesfehérvárott, Manndorf Géza báróval szemben kisebbségben maradt. A hatom mandátum közül az egrit tartotta meg. A kultusztárcáról való lemondása után is tagja maradt a munkapártnak, később azonban, már a háború alatt egy Tisza Istvánnal támadt konlliktusa miatt ki kellett lépnie

Next

/
Oldalképek
Tartalom