1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Zeőke Antal dr. - Zichy János gróf
201 a munkapárt klubjából. Egyik politikai napilapban ugyanis cikket irt arról, hogy a háború folyamán meg' fog változni a kultúrnépek világszemlélete s ebben a cikkben csodálkozásának adott kifejezést afelett, hogy vannak államférfiak, akik azt hiszik, hogy a história, a háború után ott fog belekapcsolódni a múltba, ahol fonala a háború kitörésével megszakadt. Tisza ezért a cikkért, nagyon megneheztelt s a. pártból való kizáratását proponáltatta, ennek azonban ő a klubból való kilépésével elejét vette- egyébként azonban továbbra is hű maradt a munkapárt politikájához. Az utolsó háborús Wékerle-korinányban újra kultuszminiszter volt. A kommün alatt Bécsben tartózkodott s részt vett. a Bethlen István gróf vezetése alatt lefolyt ellenforradalmi mozgalmakban. Visszatérve Bécsből, nem vett többé részt a politikai életben s az első nemzetgyűlési választásokon nem is lépett fel. Később, látva a politikai és társadalmi ellentétek kiélesedését, egy középen álló alakulás megteremtésére törekedett, az 1921 októberében lejátszódott események azonban ennek útját állták s ő mint hü és határozott legitimista, megtartotta továbbra is különállását. A nemzetgyűlés feloszlása után életre hívta a Nemzeti összetartás Klubját, amelyben legitimista politikusok csoportosulnak. Maga ugyan e klub progrommjával vett részt az uj általános választásokon, de a klub inkább csak társadalmi alakulásnak tekinthető. Az általános választásokon a lövői kerületben lépett, fel, ahol mint Dcírtonkivüli. pótválasztáson 3998 szavazattal győzött kormánytámogató pártonkívüli ellenjelöltjével, Eötvös Lajossal szemben. Császári és királyi kamarás s 1908 óta valóságos belső titkos tanácsos. Ismeretes, hogy néhai Ferenc Ferdinánd trónörökösnek bizalmasai közé tartozott. A főherceghez való viszonya egy izben súlyos konfliktushoz vezetett Széli Kálmán akkori miniszterelnök és a trónörökös között. A trónörökös ugyanis Pétervárra készült 1899-ben a cári udvar látogatására s a magyar főurak közül Zichy János grófot óhajtotta magával vinni. Széli Kálmán ezt rossz néven vette, mert Zichy János mint a néppárt elnöke exponált ellenzéki politikus volt s panaszt emelt a királynál, aki aztán rávette a főherceget eredeti terve elejtésére. A főherceg engedett s Festeics Tasziló gróf kíséretében ment el Pétervárra, de ettől kezdve legyőzhetetlen ellenszenvvel volt a magyar kormányzat iránt- Zichy János gróf egvébként később mint kultuszminiszter elvesztette a főherceg kegyeitmég pedig azért, mert megszervezte s felállította ar görög: katholikus maíryar püspökséget. A szentszék hozzájárult: a püspökség felállításához, de a főherceg, aki tüntető rokonszenvet mutatott nemzetisétreinkkel szemben, a nemzetiségek ellen irányított támadást látott benne s felmondta a barátságot, mely Zichy grófhoz fűzte.
