1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Urbán Péter báró - Usetty Ferenc

188 mini vége felé kiszabadult, az oláhok miül ..kommunistát" csukták le Debrecenben. Az oláh megszállás után törvény helyezte vissza régi állásába. A nemzetgyűlési választások alkalmával a nagylaki kerületben egyhangúlag választották meg cgjjségespárti programmal. Urbán Péter báró (Battonyai kerület.) Fia néhai Urbán Iván báró Aradmegye volt főispánjának és sógora Horthy Miklós kormányzónak. Született 1870-ben Sofronyán. Középiskoláit Aradon és Temesyárott végezte, majd Magyaróvárott gazdasági akadémiát végzett. Tanulmányainak elvégzése után kunágotai (Csanád yármesrye) birtokán gazdálkodott egészen a román megszállásig. Mikor birtokait kényszerbérletbe adták a románok, repatriáltatta magát. Tagja volt a. főrendiháznak és annak működésében tevékeny részt is vett. Az aktív politikával a legutóbbi ideig keveset foglalkozott. Tisza István gróf politikájának lelkes hive és Tiszának személyes barátja volt ugyan, akinek atyja halála, után két izben is felajánlották az aradi és aradvárinegyei főispánságot, de ő a felajánlott méltóságot, elliáritotta magától és a gazdálkodás melleit egész idejét közgazdasági és társadalmi tevékenységnek szentelte. Nem volt Arad városának vagy Arad vármegyének olyan társadalmi, hitéleti vagy kulturális mozgalma, amelyben vezetőszerepet ne játszott volna. Számos éven át elnöke volt az aradi katolikus körnek és az aradi katolikus hitközségnek és mint ilyen elévülhetetlen érdemeket szerzett azzal, hogy megteremtette az aradi katolikus gimnáziumot, amely ma az egyetlen magyarnyelvű középiskola Aradon. Elnöke a csanádvarmegyei gazdasási egyesületnek, az arad-csanádi takarékpénztárnak, igazgatója az alföldi első gazdasági vasútnak, igazgatósági tagja az aradvármegyei gazdasági egyesületnek, ezenkívül igen sok Gazdasági esrvesület és vállalat vezetőségében helyet foglal. A nemzetgyűlésen a battonyai kerületet képviseli. Az egíjséfjespárf tagja. Usetty Ferenc (Budapest, III. (déli) kerület.) Budapesten a Ferencvárosban szülelett 1878-ban. Középiskoláit Budapesten, egyetemi tanulmányait a budapesti legyetemen Tvégezte. 1903-ban tanári 'oklevelet nytíij. Szaktárgyai a latin és görög. Előbb a beregszászi állami főgimnáziumban, 1904-től a háború kitöréséig pedig a budapesti V. kerületi állami főgimnáziumban működött. Szaktárgyain kivül a német nyelvet is tanította s a magyar gyorsirás tudományának egész generációkat nevelt fel. A háború kitörésekor katonai szolgálatra vonult be. 1914 év végén az északi fronton volt, ugyanez év decemberében pedig a szerbiai harctérre rendelték, ahol 1916-ig teljesített frontszolgá-