1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Vanczák János
189 latot. Ez idő alatt több kitüntetésben részesült, 1916 júliusában a belgrádi es. és kir. kormányzósághoz osztották be s három hónap múlva elnöke, majd igazgatója lett a belgrádi cs. és kir. reálgimnáziumnak. Egy évvel később ezredesi rendfokozatban a íőkorinányzóság középiskolai ügyosztályának élére került, megszervezte a teljesen feldúlt középiskolákat, tizenegy középiskolát állított fel, köztük egy kereskedelmi iskolát. Érdemei elismeréséül kiijályi (kitüntetésben részesült, amelyet maga IV. Károly tűzött mellére. Az összeomlás után visszakerült a fővárosba és tanári minőségének érintetlenül hagyása mellett szerb nyelvismeretei alapján a nemzeti kisebbségek minisztériumába osztották be, ettől az állásától azonban saját kérelmére hamarosan felmentették. A kommunizmus bukása után a budapesti II. kerületi királyi katolikus főgimnázium igazgatójává s egyúttal a ni. kir. Ferenc József nevelőintézet kormányzójává nevezték ki. A múlt nemzetgyűlésbe a fővárosi XXI. választókerület küldte a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával. Ellenfele Bittner János volt. Több közérdekű kérdésben szólalt fel és interpellált. A numerus claususról szóló törvényjavaslat előadója volt. A Huszár—ivrHsí-csoporthoz tartozik s annak a Keresztény Egység Táborával (Wolff) való fúziója óta a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának tagja. Ennek listájával került be az uj nemzetgyűlésbefővárosi bizottsági tag. Vanczák János (Budapest, déli III. kerület.) Született 1870-ben Budapesten. Iskoláinak elvégzése után a lakatosulester-séget tanulta és 1890-ben minit segéd külföldi vándorútra menit szakmai képzettségét gyarapitani. 1893-ban visszatérve, bekapcsolódott az akkor még a kezdet nehézségeivel vivódó magyarországi munkásmozgalomba. 1899-ben a munkásság közbizalma kiemelte a iizikai munka köréből és tisztviselőjévé választotta meg a Budapesti Egyesült Lakatos Ipartestület Betegsegélyző Pénztára igazgatósága, amelynek már évek óta tagja volt. Innen 1904-ben előbb szerkesztőnek, később titkárának hivta meg a Magyarországi Vas- és Fénimuníkások Központi Szövetsége, amelynek lótesülésében része volt és e szövetség szolgálatában állott egészen 1920 februárjáig, amikor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége a Népszava főszerkesztői állásába hivta meg. Kezdettől fogva tagja a munkásmozgalom szervei közül a Szakszervezeti Tanácsnak és a Szociáldemokrata Párt vezetőségének és szolgálja a munkásság ügyét ' mint szónok és iró. Mint szövetségi titkár tagja volt a Vasés Fémmunkások Nemzetközi Szövetsége végrehajtó bizottságának és képviselte a magyar munkásságot ismetelten Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Svájcban Ausztriában, Szerbiában, Romániában stb. Elénk része volt a munkásbiztositás kiépitésébem, a munkaközvetítés rendeze-