1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Urbanics Kálmán

187 ben. Károlyi Mihály forradalmától teljesen távol tartotta magát s minden idejét a „Székely Nemzeti Tanács" vezetésének szentelte. A vörös terror uralma alatt Budapestről menekülni volt kénytelen s négy hónapig a Bakony rengetegében rejtőzött. A kommün bukása után részt vett a Nemzeti Szabadelvű Párt megalakításában, majd pedig, mikor ez a párt októberben a demokratapárttal Nemzeti Demokrata Polgári Párt név alatt fuzionált, ennek az elnöke lett. Főgondnoka volt a marosvásárhelyi róni. kat. egyházközségnek, igazgatótanácsosa az erdélyi róm. kat. státusnak s az udvarhelyi orsz. kat. „autonómiai kerületnek megválasztott képviselője. Marosvásárhely sz. kir. város törvényhatósági és közigazgatási bizottságában helyet foglalt. Marosvásárhely sz. kir. város diszpolgára. Valóságos belső titkos tanácsos. Az I. osztályú polgári hadiérdemkereszt, tulajdonosa. Elnöke az Erzsébetvárosi Kaszinónak és Erzsébetvárosi Körnek. Az 1920. évi nemzetgyűlési választásokon a főváros XIV. kerülete választotta meg nagy többséggel. A nemzetgyűlés ellenzékének egyik legtekintélyesebb tagja volt, akinek többször tartott felszólalásai nagy figyelmet keltettek. 1922 januárjában az indemnitási vitában elmondott hatalmas beszéde rendkívül nagy feltűnést keltett s a főváros társaskörei egymásután siettek ünneplésére. A választási kampány alatt a liberális pártok tanácskozásain, amelyek közös lista megállapítására irányultak, konfliktusa támadt, aminek következtében a Nemzeti Demokratapártböl kilépett'. Mint pártonkívüli vett részt a választásokban s mint a Szabadelvű Ellenzéki Pártok Szövetségének jelöltje a fővárosi II. (északi) kerület listájával jött be a nemzetgyűlésbe. Urbanics Kálmán (Nagylaki kerület.) 1884-ben született Makón. Középiskoláit Szegeden és Makón, a tudományegyetemet Budapesten és Kolozsvárott végezit© el. Pályáját mint gazdasági gyakornok Csanád vármegye törvényhatóságánál kezdte meg és 1907-ben a mezőkovácsházai járásban szolgabiróvá választották. A vármegye központi járásában 1914-től fogva főszolgabíró s- ebben az állásában a háború alatt is megmaradt. Érdemei jutalmául a polgári érdemkereszt II. osztályát kapta. Hivatala mellett birtokán gazdálkodással is foglalkozott. A forradalom és a kommün alatt állandó üldözéseknek volt kitéve. A hírhedté vált szegedi halálvonaton, amelynek kegyetlen aktáit a magyar bíróság nemrégiben zárta le, Návay Lajossal együtt őt is Budapestre hurcolták a terroristák. Életének soha el nem múló emléke, hogy a martir halált halt Návay Lajossal ö beszélt utoljára. A vörös terroristák kegyetlenkedései elől természetesen ő sem tudott, megmenekülni; a halálvonaton elszenvedett rémségek után a kommün véres emlékű Batthyány palotájába csukták, később a Markó-utcában és a Mairgiti-köruton volt a terroristák foglya. Amikor a kom-