1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - F. Szabó Géza - Szabó Imre
167 totta. Sok esztendőig építésvezető is volt, de ebben a minőségében is a munkások ügyét szolgálta. A pártmozgalomban is hosszú esztendők óta résztvesz. Munkatársa az Épitőmun/.«.s-nak. A nemzetgyűlésen a budapesti északi lajstromos kerület egyik szociáldemokrata mandátumával foglal helyet, melyre Peyer Károly lemondása folytán, mint megválasztott pótképviselő hivatott meg. (Pever Károly a dorogi kerület mandátumát tartotta meg.) Felvette a harcot Székesfehérvárott is, ahol azonban pótválasztáson gróf Károlyi Józseffel szemben kisebbségben maradt. F. Szabó Géza (Biai kcriUet.) Nagykőrösön született 1877 június 22-én. Édesapja F. Szabó Mihály Nagykőrös város ííiszti- és Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye tb. főorvosa volt. Középiskolai tanulmányait Nagykőrösön és Versecen elvégezvén, a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és állam- és jogtudományi államvizsgát tett. Kora ifjúságában lépett a közpályára. Mint Pest-Pilis-SoltKKiskun vármegye közigazgatási gyakornoka kezdte 1897-ben. 1899-ben aljegyző lett. 1907-ben másodfőjegyzője és tb. főjegyzője lett vármegyéjének. Az 1905/906-iki nemzeti ellenállás idején egyik vezérférfia volt a vármegyei ellenzéknek és mint a 65-ös bizottság állandó jegyzője szerzett érdemeket, aminek elismeréséül Monor nagyközség díszpolgárává választotta. 1914-ben Komárom törvény hatósági joggal felruházott város polgármesterévé választatott meg s a legsúlyosabb háborús viszonyok között állt sikerrel ennek a nagy katona városnak az élén. Kiválóan eredményes szolgálataiért Őfelsége a. király a III. oszt. vaskoronarenddel tüntette ki. Az összeomlás után, közvetlenül a cseh megszállás előtt vállalta a város kormáaiybiztos L főispáni állását és sok sikerrel védte polgártársai érdekeit a cseh megszállás alatt, mig a cseh zsupán fegyveres erővel el nem távolította hivatalából. Röviddel utóbb nyugdíjaztatta magát. Irodalmi tevékenysége is fejtett ki. Novellái vidéki lapokban s a Cél cimü folyóiratban és a Vasárnapi Újságban jelentek meg. A nemzetgyűlésen a biai kerületet képviseli epyséfjespárti programmal. 1077 szavazattöbbséggel választották meg pótválasztáson Farkas-Faul Jánossal szemben. Szabó Imre (Biulapcstkörnyéki kerület.) Földmívescsaládból született Szeghalmon (Békésmegye) 1877-ben. Iskoláit is ott végezte, de szüleinek szegényes viszonyai már kora gyermekkorában mezőgazdasági munkára kényszeritették. 16 éves koráig így töltötte idejét és csak néha, nagyritkán jutott egy-egy könyvhöz vagy ÍráshozEzeket szenvedélyes mohósággal olvasgatta, ha volt egy kjs
