1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Renczes János - Rothenstein Mór

158 Kenczes János (Tolnai kerület.) 1873-ban született Harcban, Tolnainegyében. 45 holdon gazdálkodik. Közéleti szereplését ott kezdte, hogy 1900-ban községi biróvá választották. A vármegye törvényhatósági bizottságának s községi képviselőtestületének tagja. Az általa alapitott tűzoltótestület főparancsnoka. Községében állandó műkedvelő-színházát és olvasókört alapitott. 11)15—16-ban a harctéren volt a 17-ik népfölkelő parancsnokságnál. Késztvett a doberdói ütközetekben és a volhyniai harcokban. 1916-ban mint gazdálkodót fölmentették. A Károlyi-forradalom idején nagy tevékenységet fejtett ki a szélsőségek letörése érdekében, a tolnamegyei ellenforradalomban nagy része volt. A kommün után megszervezte kerületében a kisgazdapártot. Az első nemzetgyűlési választások alkalmával két ellenjelölttel szemben választották képviselővé kisgazda programmal. Megalakulásakor csatlakozott az egységespárthoz s ennek programmjával kapott mandátumot az uj nemzetgyűlési választásokon. Pótválasztáson szorította kisebbségbe 1040 szavazattal Spolarits György egységespárti jelöltet a tolnai kerületben. Ilothensteiii Mór (Budapest, északi (II.) kerület.) Született 1864-ben Budapesten. Iskolái elvégzése után nyomdásztanonc lett. Elvégezte a bécsi nyonidásziskola h.i rom osztályát is. Fölszabadulása után részt vett az 1882. évben kitört bécsi nagy nyomdászsztrájkban. Ebből a sztrájkból kifolyólag megrendszabályozták. A bécsi munkásmozgalomban is résztvett Vezetőségi tagja volt a nyomdászegyletnek. 1885-ben Budapestre jött. Innen tudósította az ausztriai nyomdászok hivatalos közlönyét, a Vorwárts-et. A kiállítás után bekövetkezett nagy krach újra vándorbotot nyomott a kezébe. Bejárta Ausztriát, Németországot. Bécsben újból munkába állt, de az 1888-ban újból kitört bécsi nyomdászsztrájk után megint fekete listára került és Budapestre jött vissza. Két esztendőre rá kitört a budapesti nyomdászsztrájk. Ekkor itt is megrendszabályozták. 1901-ben beválasztották a szabadszervezet vezetőségébe és megbízták a Gutenberg szerkesztésével. Később a szakegyesület elnöke lett, majd pedig amikor ez beolvadt a Segélyzőegyesületbe, az egybeolvadás után is őt választották meg elnöknek s ezt a tisztséget ma is viseli. Húsz esztendő óta alelnöke a nyomdászok paritásos békéltetőbizottságának. Ebben a minőségben igen hasznos szolgálatokat tett a nyomdaipari munkások gazdasági helyzetének megjavítása körül. Két évtizede tagja a Szakszervezeti Tanácsnak, esztendők óta pedig elnöke. Igen hosszú ideje a párt németnyelvű lapjának, a Volksstimme-nek szerkesztője. A budapesti északi lajstromos kerület harmadik szociáldemokrata mandátumával lett tagja a nemzetgyűlésnek.