1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Rupert Rezső dr.

159 Klipért Rezső dr. (Devecseri kerület.) 1880 május hó 25-én született Deveeserben, szegény kisiparos családból. Középiskolai tanulmányait a pápai bencés algimnáziumban és a veszprémi piarista főgimnáziumban végezte, a jogot az egri jogakadémián s a budapesti tudományegyetemen hallgatta. Egyetemi tanulmányainak végeztével dr. Edvi-Illés Károly, a hires jogtudós és publicista ügyvéd mellé került joggyakorlatra. 1909-ben ügyvédi irodát nyitott Veszprémben. A háborút mint népfelkelőfőhadnagy a szerb, montenegrói, albán és macedón harctereken küzdötte végig a 31. népfölkelő gyalogezred, majd a 20. közös hegyidandár kötelékében. Különösen kitűnt az 1914. évi novemberdecemberi szerencsétlen szerb offenzívánál, mikor századával mint utóvéd a dubi szorost tartotta az utolsó pillanatig, mialatt a visszavonuló 4. közös és a 9. népfölkelődandár Gyuricinéi átkelt Boszuia földjére. Már előzőleg is mint városi képviselő és inegyebizottsági tag élénk részt vett a város és vármegye közéletébén, melyben mint a kisgazdatársadalom szervezője vezető szerepet vitt. Sokat és eredményesen dolgozott a vidéki sajtóban is. A Károlyi-rezsim elkövetkeztével rögtön mint ellenzék fordult, vele szemben. A proletárdiktatúra kikiáltása után letartóztatták. Egyhónapi fogság után azonban, az utolsó pillanatban, mikor a terroristák kivégeztetését is elhatározták, sikerült Bécsbe menekülnie, hol mig vissza nem térhetett, az osztrák sajtóban igyekezett hazáját szolgálni. Irt az akkor ott megjelenő Pester Lloydba is figyelmet keltő cikkeket a jövőben folytatandó reális magyar politikáról. A szovjet-uralom bukásával visszatért Újra átvette a Veszprémi Hírlap szerkesztését, s nagy buzgalommal és eredménnyel vette kezébe újra Veszprém vármegye kisgazdatársadalmának szervezését, miközben már 1919 szeptember elején a devecseri kerület kisgazdapárti programmal képviselőjévé kiáltotta ki, majd az 1920. évi választások alkalmával Magyar Károllyal szemben nagy szótöbbséggel nemzetgyűlési képviselővé meg is választotta. Mig a kisgazdapárt tagja volt, élénk részt vett a párt törvényelőkészitő bizottságainak munkájában. Ö volt az 1920:1'. jt-c.-ben lefektetett alkotmánytörvény javaslatának előadója a pártértekezleteken; itt különösen az államfői jogok terjedelmének a nemzet j|ogaival szemben való korlátozása érdekében igyekezett a pártot állásfoglalásra birni. Parlamenti működését általában a nemzeti jogok féltékeny védelme jellemzi. Ö követelte először a múlt nemzetgyűlésen, hogy az államforma és államfői kérdés eldöntését népszavazásra kell bizni. A közszabadság harcosainak mindig első sorában küzdött, akár a közjog, akár a magánjog, büntetőjog, közigazgatás terén volt szó az összesség ós az egyen jogairól. Parlamenti tevékenységének nagy része esik a sajtószabadságért vivott harcokra. Figyelemreméltó „munkásságot fejtett ki az igazságügyi törvényhozás terén. O volt