1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Apponyi Albert gróf
15 katonai követelményekről való lemondás volt az első feltétel, eredménytelenül végződtek. Ebben az esztendőben szerepelt Apponyi Albert gróf először az interparlamentáris békeunióban, mely közpályájának később oly fontos tere lett. A konferenciát abban az esztendőben Brüsszelben tartottákmeg s Báníí'y Dezső a magyar küldöttség erőteljes részvételét kezdeményezte, mert kapcsolatban a magyar állam küszöbön állott millenáris ünnepével, Budapestre akarta meghívni a következő évben tartandó konferenciát s e meghívás körül nagy csata kifejlődése volt várható. A magyar küldöttség fényesen oldotta meg feladatát, Budapest a következő konferencia székhelyéül valamennyi szavazattal öt ellen elfogadtatott- Az év vége felé az ellenzék Apponyi vezetése alatt újra harcban állt a kormánnyal. De Apponyit annyira, megkapta a készülő millenáris ünnep nagyszerű eszméje, hogy karácsony napján, pártjának orgánumában, a NemzetiÚjságban „treuga üef'-t hirdetett. A fegyverszünet, melyet így kezdeményezett, tagadhatatlanul euyiiitette az ellenteteket. JS l JG még nem ert véget és Apponyi. harca Báiilty ellen újra megkezdődött, mert a kormány az ebben az évben lezajlott általános választásokon igénybe vette az erőszak és a korrupció minden eszközét. Apponyi kíméletlenül ostorozta a visszaéléseket s a közéleti korrupciót, majd pedig az úgynevezett .ischli klauzula" miatt fordult igen hevesen ellene, de az emiatt támadt obstrukcioban, melyet Apponyi „medicina pejor morbo"-na,k tartott, nem vett részt, bar pártjia ezt a fegyvert is jogosultnak tartotta a kormány gazdasági politikája ellen. Apponyi passzive viselkedett s a harc végül is Báiiífy bukásához vezetett. Széli Kálmán kormánya következett s Apponyi most pártjával együtt csatlakozott a szabadelvű párthoz. Kevéssel utóbb az i901-es országgyűlés képviselőháza elnökké választotta s ugyanebben az esztendőben valóságos belső titkos tanácsosa lett a királynak. Az 1903. évre szóló ujoncjavaslat letárgyalása előtt előterjesztette katonai programmját, az úgynevezett nemzeti engedmények megvalósítását követelve, üe hozzájárult ahhoz, hogy a kérdés megoldása az uj véderőtörvény megvalósításáig elhalasztassék. Ezért' Apponyi, bár a szabadelvű párt nagy része nem tartotta az elnöki pártatlansággal összeegyeztethetőnek, hogy a vezényszót követelő küldöttségeket mint a Ház elnöke fogadta, nem is helyeselte a függetlenségi párt obstrukcióját, az ujoncjavaslat ellen, de mint elnök a legtökéletesebb tárgyilagossággal vezette a Ház sokszor felette viharos tárgyalásait ós fel kell jegyezni, hogy a nála jelentkező küldöttségeket arra intette, őrizzék meg a parlament iránt való bizalmukat Széli bukása után 1903 július 1-én; hogy iaz obstrukciót megállítsa, leszállt az elnöki székből s hatalmas beszédet mondott a parlamenti béke érdekében. Védelmére kelt Kimennek, az uj miniszterelnöknek, de újra állást foglalt katonai követelései mellett. Az obstrukció folyt tovább Kimen másodszori lemondásáig s mikor most már a szabadelvű pártnak is állást kellett foglalnia katonai kérdésekben, a párt uj